Szanatóriumba került, ahol kényszerzubbonyt is adtak rá: rákapott az italra és a megélhetésért küzdött a legendás színész

Betegségét sikeresen gyógykezelték, de hollywoodi karrierje véget ért. Még rendezett rövidfilmeket, de régi fizetésének már csak töredékéért. Szerepet vállalt néhány külföldön készült vígjátékban is, ám Európában nagyobb megbecsülést kapott, mint a hazájában. 1949-ben a Life Magazin cikksorozatot közölt a némafilmek nagy komédiásairól, köztük Keatonról is. Több televíziós show-műsor vendégeként neve visszatért a köztudatba, és ismét keresni kezdték a filmrendezők is – jelentős filmekben kapott epizódszerepeket (Alkony sugárút, 1950; Rivaldafény, 1952; Nyolcvan nap alatt a föld körül, 1959; Ez egy bolond, bolond, bolond világ, 1963).