Zseni és szörnyeteg egy személyben: Alfred Hitchcock az őrületbe kergette színésznőit

Hitch női áldozatai Grace Kelly-től Kim Novakig
A későbbi monacói hercegné, Grace Kelly több filmben is együtt dolgozott a rendezővel. A Hátsó ablak, a Gyilkosság telefonhívásra és a Fogjunk tolvajt! - három valódi Hitchcock-klasszikus - mind-mind Kelly főszereplésével forgott, a direktor pedig rajongott a színésznőért, de imádatát hétpecsétes titokként őrizte. Nyíltan sosem közeledett Kelly-hez, s ajánlatot sem tett neki, de kéjes, szinte perverz örömét lelte benne, hogy - legalább a filmforgatások alkalmával - "uralkodhat" a világsztáron.
A Gyilkosság telefonhívásra című mozi egyik jelenetében Kelly karaktere, Margot egy gengszterrel dulakodik. A szcénát öt napon keresztül forgatták, rögzítése folyamán rendkívül sok nehézség adódott, és a hosszas tortúra végén a legendás színésznő testét kék-zöld foltok tarkították, olyan sokszor kellett egymás után újra és újra felvenni az erőszakos pillanatokat. Hitch élvezte, hogy fizikai kínzásnak vetheti alá kedvenc szőkéjét, ugyanakkor döntését alaposan meg is indokolta. Elmondása szerint azt szerette volna elérni, hogy Kelly-t - aki sokak szemében túlságosan hűvös, megközelíthetetlen szőkeségnek tűnt - végre törékenynek lássa a közönség. "Grace egy vulkán, melyet hó borít" - foglalta össze a lényeget egy szemléletes metaforával a zseniális, ám kissé szadista rendezőóriás.
Hitchcock első amerikai moziját, a Manderley ház asszonyát 1940-ben mutatták be, a női főszerepet Joan Fontaine alakította, akinek a rendező módszeresen az idegeire ment. Mepróbálta izolálni a színésznőt a stáb többi tagjától, folyamatosan azt sulykolta neki, hogy ő az egyetlen ember a forgatáson, akiben bátran megbízhat. Mindeközben ocsmányságokat suttogott Fontaine fülébe, és megkísérelte teljesen uralma alá vonni.
Hitch számos más színésznőjét is igyekezett rövid pórázon tartani. Az 1960-as Psycho egyik fontos szereplőjét, Vera Miles-t például minden téren súlyosan korlátozta. A színésznő szinte levegőt sem vehetett szabadon, Hitchcock szabta meg, hogyan mosolyogjon, járjon vagy beszéljen, de még az étrendjébe is beleszólt. A Szédülés című 1958-as - akkor bukásnak bizonyult, ma remekműnek tartott - mozi női főszereplője, Kim Novak kizárólag bizonyos árnyalatú hajszínnel szerepelhetett a filmben, nem viselhetett szürke ruhát és sötétbarna cipőt. Novaknak nem tetszettek ezek a rigorózus szabályok, ezért Hitch meghívta otthonába, ahol megtörte az ellenállását.

























