"Valaki végre felkarolta ezt az ügyet" - Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért tüntettek a Kossuth téren - videó

A párkapcsolati erőszak áldozataiért és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért tartottak tüntetést a Kossuth téren vasárnap este, az esemény főszervezője Hajnal Edina, a Hétköznapi Feminizmusom szerzője.

A bántalmazott nők érdekében tüntettek

A tiltakozást egy brutális Lehel téri bántalmazási eset, valamint a nők elleni és a családon belüli erőszak rendszerszintű problémái váltották ki. A tüntetők követelték a nők hatékonyabb védelmét, a hatósági áldozathibáztatás felszámolását, valamint az Isztambuli Egyezmény ratifikálását

.

Az Isztambuli Egyezmény (hivatalos nevén az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) a legátfogóbb nemzetközi emberi jogi szerződés, amely kifejezetten a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők felelősségre vonására fókuszál. A dokumentumot az Európa Tanács keretein belül fogadták el, és 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra Isztambulban. Az egyezmény jogilag kötelező érvényű keretrendszert biztosít az arra csatlakozó államok számára.

Magyarország a mai napig nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt

Magyarország 2014-ben aláírta az Isztambuli Egyezményt, de a mai napig nem ratifikálta azt, vagyis a dokumentum hivatalosan nem vált a magyar jogrend részévé. Sőt, az Országgyűlés fideszes többsége 2020 májusában egy politikai nyilatkozatot fogadott el, amelyben kifejezetten elutasították a ratifikációt. Civilek, nőjogi szervezetek, áldozatvédelemmel foglalkozó szakértők többször is követelték már az évek során, hogy Magyarország ratifikálja az egyezményt.

Még az új Tisza-kormány sem ratifikálta az egyezményt, sőt, a programjukban sem volt benne kifejezetten, hogy meg fogják tenni, bár a gyermekvédelmi résznél szerepelt valami hasonló vállalás.

A Parlament előtt egybegyűlt több száz fős tömeg jelképesen, egymás kezét fogva élőlánccal vette körbe az Országházat, hogy így szerezzenek érvényt a követeléseiknek. Kmetyó Annamária fél órás performanszot tartott, amit az egybegyűlt tömeg némán nézett. A tüntetésen olyan résztvevővel is beszélgettünk, aki maga is érintett volt kapcsolaton belüli erőszakban, illetve a főszervezővel, Hajnal Edinával is beszélgettünk. A videót itt tudjátok megnézni!

Ön miért jött ma ki?

Hát én magam miatt, illetve húgom miatt is éreztem, hogy itt kell legyek a múltunk miatt, amik történtek az életünkben, azért fontos, hogy kiálljak és itt legyek.

Ezek szerint van személyes érintettség. Milyen segítséget kaptak akkor?

Hát igazából a húgomnak én voltam ott, amikor történt vele egy ilyen eset. Hát én meg fogtam nyeltem egy nagyot és mentem tovább, és bíztam abban, hogy változni fog. Gyerekként meg ott is szintén ez volt.

Ön mit vár a jövőtől a női érdekvédelemmel kapcsolatban?

Hát azért ott bízom benne, hogy nem ez lesz, hogy nő és férfi, hanem abban bízom, hogy emberek leszünk, és nem számít, hogy mid van odalent. Ez a fontos, hogy ember vagy és ember maradj.

Ön miért jött ki?

Azért döntöttem úgy, mert végre, végre valaki felkarolja ezt és oda lehet állni és meg lehet mutatni, hogy mennyien vagyunk, akik, akik szeretnénk segíteni, csak jelen pillanatban a törvényeink és minden egyéb gátja annak, hogy ma védelmet kapjon egy nő, akár családon belül, akár családon kívül. Teljesen mindegy. Ez nagyon jó, hogy valami kezdődik.

Ön szerint mi lenne a legfontosabb most az áldozatok szempontjából?

Oh, nem tudom felsorolni, mert nagyon nagyon sok teendő van. Nincs könnyű dolga a jelenlegi kormánynak. Azt gondolom, hogy, hogy lépésről lépésre lehet haladni. Tudom, hogy mindenki nagyon sokat vár és nagyon hamar és nagyon gyorsan. De még türelemmel kell lennünk, hiszen, hiszen alig telt el néhány hónap.

Ön szerint mi a legnagyobb gátja a hazai áldozatvédelemnek?

Hát a bántalmazott nők segítésének a legnagyobb problémája az, hogy a hatóságok nem kötelesek hivatalból intézkedni, hogyha a tudomásukra jut bántalmazás. Tehát akár a környezet jelzi ezt, akár egy-egy alkalommal kiszállnak, de később az érintett visszavonja a vallomását. Ugye sok ilyet hallottunk. Továbbá szerintem az is egy nagyon nagy probléma, hogy magát a, a párkapcsolati bántalmazást nem tekintik, nem tekinti a törvény veszélynek a gyerekekre nézve önmagában. Tehát hallottunk már olyat, hogy igen, a feleségét veri, de a gyerekeket nem bántja. Na most képzeljük el azt a gyereket, aki a paplan alatt rettegve éli át ezeket a bántalmazásokat. Tehát ez a másik nagyobb problémája, ugye. Aztán a bántalmazónak biztosított láthatások. Ugye rengeteg tragédia történt, rengeteg. Hát egy is sok lenne, de ugye több is történt az elmúlt években.

Jobb lett a demonstráció, mint vártad?

Igen, abszolút, abszolút túlszárnyalta az elképzeléseimet.

Mit kellene a leghamarabb megtenni az áldozatok érdekében?

Ratifikálja kormány az Isztambuli Egyezményt, ez a legfontosabb, lehetőleg jövő héten. Ha az intuícióimra hallgatok, igen, most szerintem valódi esély van rá és pont azért szerveztük ezt a demonstrációt, hogy az egyértelmű legyen, van mögötte társadalmi akarat is.

Milyen konstrukció alapján szervezted a tüntetést?

Nagyon sok tüntetést szerveztünk, nagyon sok tüntetésen vettünk részt, nagyon sok tüntetést haragból csináltunk és kétségbeesésből. És ez életem első olyan tüntetése, amikor valamiért. Jaj, el fogok érzékenyülni. Szóval hogy nem valami ellen, hanem valamiért küzdünk, ami lehet, hogy megvalósul és rengeteg nőnek lenne jobb az élete emiatt.

Sok bántalmazott nőtől kapsz üzeneteket?

Igen, meg olyan üzeneteket is kapok, hogy, hogy megerősíti őket az, hogy amit éreznek belül, az nem hiszti, az nem őrület, az nem valami valóságtól elszakadt valami, hanem egy valid kép, amit éreznek, hogy ez a világ nem rájuk van szabva.

Leadfotó: Femcafe