„A közönség hiánya volt az, ami borzalmasan felemésztett, nap mint nap.” – interjú a szülinapos Baronits Gáborral

Sokaknak a Jóban Rosszban című sorozatból lehet ismerős a sármos színész, aki ma ünnepli 32. születésnapját. Baronits Gábor beavatott a részletekbe, miként tölti a születésnapját és hogyan vészelte át a karanténidőszakot.

A népszerű bűvész, és előadóművész Ungár Anikó fia a Jóban Rosszban című sorozat révén vonult be a köztudatba, mindamellett, hogy más izgalmas színdarabban is lehetett vele találkozni. Ma ünnepli 32. születésnapját és ebből az apropóból felköszöntöttük.

Milyen napod van? Úgy tudom, a születésnapodon is próbálsz.

Igen, próbáltam ma reggel. Már reggel hétkor le kellett vinnem a kutyát sétálni, hogy ne sértődjön meg, amiért kilenckor eltűnök és csak délután háromkor érek haza. Azután edzettem és elmentem a próbára. Este pedig megyek vacsorázni anyukámékhoz, szóval így telik a születésnapom. Az, hogy végre próbálhattam ma, hatalmas örömöt jelent nekem, mert nagyon rég nem voltam már színházban a pandémia miatt, de most felütöttünk egy régi darabot, amiből előadás is lesz pénteken. Már nagyon vártam, hogy újra színpadon állhassak.

Miben láthatnak most a nézők?

Ez a Lököttek című előadás, amiben Papp János, Marton Robi, Pápai Erika, Balázs Andi, Tenki Dalma szerepel és én. Ez hat kényszerbetegről, illetve fóbiával küzdő emberről szól, akik egy orvosi szobában találkoznak, de az orvos nem jön el, ezért kitalálják, hogy tartanak egy csoportterápiát ők maguk és ugye ebből lesznek a vicces jelenetek. Valaki tourette-szindrómás, más tisztaságmániás, megint más pedig minden betegségtől fél, ami úgyis aktuális most. Úgyhogy ezek valós betegségek. Ez egy francia vígjáték és nagyon nagy sikerrel játsszák Franciaországban, de több országban is. A Karinthy Színház játszotta két évvel ezelőtt, most meg bekerült a VIDOR fesztiválra is és ott van az ország legjobb vígjátékai között.

Említetted a karantént. Hogyan sikerült átvészelned?

Csak a közönség hiánya volt az, ami borzalmasan felemésztett, nap mint nap. Színészként heti-három négy előadásom van és mikor bemegyek, rengeteg pozitív energiát és szeretetet kapok a közönségtől. Most pedig ez az energia és szeretet megszűnt a közel másfél év alatt és ez volt a legnehezebb. Nem láthattam a közönség mosolyát, nem hallhattam a nevetését vagy hogy sírnak és ez nagyon hiányzott. Egy évvel ezelőtt, amikor jött az első hullám, nem az volt bennem, hogy mennyire rossz, amiért le kell állni, mert nagyon sokat dolgoztam és jó volt egy kicsit pihenni. Gondoltam nem baj, majd szeptemberben jön a folytatás, de sajnos érkezett a következő hullám és akkor éreztem csak igazán rosszul magamat, mivel nem tudtam kiteljesedni. Ezért kerestem más elfoglaltságokat, hogy lekössem a figyelmemet. Mindennap másfél-két órákat sétáltam az erdőben Lilivel a kutyámmal, edzettem, olvastam, próbáltam a barátokkal találkozni az akkori szabályokat betartva, de ez nyilvánvalóan mindenki számára nagyon nehéz időszak volt.

Lapozz, a cikk folytatódik!

leadkép: instagram.com/gaborbaronits