Bethlen Gábor magyar király és erdélyi fejedelemség uralkodása alatt, azaz a 17. században történtek a legismertebb boszorkányperek Erdélyben. Az egyik ilyen nagy perben vádolták meg Imreffyné Iffjú Katát, egy volt erdélyi kancellár feleségét is. A perbefogott asszonyt erkölcstelenséggel, vérfertőző fajtalankodással vádolták meg, és ördöggel cimboráló boszorkányként tekintettek rá. A bíróság az Erdélyben vagyonosnak számító asszony ellen rengeteg terhelő tanúvallomást halmozott fel, amik többsége – mint később kiderült – hamis vádakon alapult. Bár az asszonyt távollétében halálra ítélték, a fejedelemség mégis kegyelemben részesítette 1614. május 16-án, de csak azzal az egy feltétellel, ha soha nem tér vissza szülőföldjére, Erdélybe.
4/5
Fotó: Instagram
Video Itt a nagy 2026-os szerelmi horoszkóp: érzelmi áttörések éve jön
Imreffyné Iffjú Kata, a száműzött boszorkány
Bethlen Gábor magyar király és erdélyi fejedelemség uralkodása alatt, azaz a 17. században történtek a legismertebb boszorkányperek Erdélyben. Az egyik ilyen nagy perben vádolták meg Imreffyné Iffjú Katát, egy volt erdélyi kancellár feleségét is. A perbefogott asszonyt erkölcstelenséggel, vérfertőző fajtalankodással vádolták meg, és ördöggel cimboráló boszorkányként tekintettek rá. A bíróság az Erdélyben vagyonosnak számító asszony ellen rengeteg terhelő tanúvallomást halmozott fel, amik többsége – mint később kiderült – hamis vádakon alapult. Bár az asszonyt távollétében halálra ítélték, a fejedelemség mégis kegyelemben részesítette 1614. május 16-án, de csak azzal az egy feltétellel, ha soha nem tér vissza szülőföldjére, Erdélybe.