Bár a mottainai szorosan összefügg a fenntarthatósággal, az erőforrások iránti tudatosság és tisztelet alapjául szolgáló értékek túlmutatnak a természetvédelmen. „Japánban az iskolában azt tanították nekünk, hogy úgy használjuk az erőforrásokat, mintha az utolsók lennének, még akkor is, ha bőven van belőlük” – emlékszik vissza Chen.
Akár celluxról, akár folyóvízről volt szó, szülei és tanárai arra tanították, hogy csak annyit használjon, amire a „munka elvégzéséhez szüksége van – és semmi többet”. Ami az ételt illeti, Chen elmagyarázza: „Már egészen fiatal koromtól kezdve azt tanították, hogy a tányéromról bármilyen ételt kidobni tilos. Az mottainai, azaz pazarlás lenne. Arra tanítottak minket, hogy csak annyi ételt és italt vigyünk magunkkal, amennyit megeszünk vagy megiszunk, még ha csak vízről is van szó!”
Fotó: 123rf
Bár a mottainai szorosan összefügg a fenntarthatósággal, az erőforrások iránti tudatosság és tisztelet alapjául szolgáló értékek túlmutatnak a természetvédelmen. „Japánban az iskolában azt tanították nekünk, hogy úgy használjuk az erőforrásokat, mintha az utolsók lennének, még akkor is, ha bőven van belőlük” – emlékszik vissza Chen.
Akár celluxról, akár folyóvízről volt szó, szülei és tanárai arra tanították, hogy csak annyit használjon, amire a „munka elvégzéséhez szüksége van – és semmi többet”. Ami az ételt illeti, Chen elmagyarázza: „Már egészen fiatal koromtól kezdve azt tanították, hogy a tányéromról bármilyen ételt kidobni tilos. Az mottainai, azaz pazarlás lenne. Arra tanítottak minket, hogy csak annyi ételt és italt vigyünk magunkkal, amennyit megeszünk vagy megiszunk, még ha csak vízről is van szó!”