Megölte fiát, az unokáját és előszeretettel tartott orgiákat az idegroncs cár

Rafinált uralkodó volt 8 feleséggel
A mongol iga alatt szenvedő Oroszország az 1550-es évek nagy részét a szárazsággal (és az azt követő éhínséggel), a tatár inváziókkal, a Litvániával való háborúval, a belső zavargásokkal, és egy Lengyelország és Svédország által szervezett kereskedelmi embargóval küzdött.
Mindennek a tetejében Iván első és egyben imádott felesége Anasztaszija Romanovna 1560-ban meghalt. Feltehetően megmérgezték (és igen, ismét a bojárok tűntek a leggyanúsabbnak). Megdöbbentő módon nem ő volt az egyetlen Iván nyolc felesége közül, akit ez a szörnyű sors érte, állítólag az ellenségei tették el őket láb alól. De első felesége halála különösen súlyosan érintette, és depresszióba taszította.
Rettegett Iván úgy válaszolt erre, hogy lényegében felmondott. 1564-ben visszavonult vidéki birtokára, és küldött néhány nyilvános levelet, amelyben bejelentette lemondását, és a bojárokat okolta Oroszország minden szerencsétlenségéért. Közben úgy festett, teljesen elgurult a gyógyszere és kifordult magából. A korábban aszketikus életmódjáról híres uralkodó kezdett ellentétes magatartást tanúsítani: pazar lakomáknak és orgiáknak adott otthont.
Utólag visszagondolva a lemondás ravasz politikai fogásnak tűnik. Mire kilépett, több mint egy évtized alatt elérte, hogy nélküle ne működhessen az ország. A nép Ivánt akart, így a bojárok lényegében térden csúszva könyörögtek neki: térjen vissza (később, de megbánhatták!).
Persze a visszatérésének ára volt: először is abszolút hatalmat akart kapni a bojárok és nagyjából minden ember felett. Továbbá követelte a katonaság irányítását, a kincstár feletti kizárólagos hatalmat, valamint a bíróságok igazgatásának hatalmát. A kétségbeesett nemesek beleegyeztek, de végül meg is bánták.



























