Hétfői adásszünet a magyar tévében: ezért tartott 32 évig, amit minden néző a háta közepére kívánt

Magyarországon 1957-ben kezdett először műsort sugározni a televízió, ám az "obligát" hétfői adásszünet három évtizeden keresztül nyomasztotta a közönséget. Vajon mi volt a valódi oka, hogy a hét első napján rendszerint "böjtre" kényszerültek a tévénézők?

A magyar televízió hőskora

Hazánkban 1957-ben kezdett először műsort sugározni a televízió, ami óriási szenzációnak számított (holott az Amerikai Egyesült Államokban 1939-re datálható az első tévéadás). Ebben az első, ma már "romantikusnak" tűnő időszakban a publikum hetente három alkalommal nézhetett televíziós műsorokat, méghozzá meghatározott tematika szerint - idézi fel a toretro.hu cikke. Kedden és pénteken nagyjátékfilmeket, csütörtökön ("A" hét) színházi előadást, vasárnap ("B" hét) pedig sportközvetítést tűztek képernyőre, majd egy év múlva ez a rend négy fix napra (kedd, csütörtök, péntek, szombat) módosult.

Ebben a korszakban még igencsak látványos ütemben bővült a kínálat. A következő fontos lépcsőfokot az 1960. január 10-ei fordulópont jelentette: innentől kezdve a nézők heti öt napon át élvezhették a varázsdoboz nyújtotta változatos és szórakoztató programokat. Sőt, a hatvanas évek alkonyán aztán jött a hatnapos adáshét, 1969. március 21-én pedig a színes műsorszórás is valósággá vált. De mi az oka annak, hogy a hétfői adásszünet - sokak által kifogásolt - hagyományát egészen a 80-as évek legvégéig megtartotta a Magyar Televízió?

Ha kíváncsi vagy a válaszra, lapozd végig galériánkat: a cikk azonnal folytatódik!

A hetvenes évek elején sokan bíztak benne, hogy végre a múlt ködébe vesznek a cseh nyelvleckékkel töltött hétfők (ezen a napon ugyanis csak a Cseh 2 adása állt a nézők rendelkezésére), de a szocialista vezetés vak közönnyel viseltetett az ilyesfajta igényekkel szemben. Sőt, épp ellenkezőleg: következetesen azt propagálták, hogy a hétfői adásszünet a nézők érdekét szolgálja.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan