Ő volt a leghírhedtebb magyar sorozatgyilkos - Filmek ösztönözték a támadásokra
Lecsaptak rá
Kovács követte - első - áldozatát, majd egy elhagyatott területen vascsővel ütést mért a fejére, megerőszakolta és a vízelvezető csatornába dobta. A lány ekkor még életben volt, mint utólag kiderült, fulladás okozta a halálát. A fiatal nő ekkortájt közeli viszonyba került az egyik munkatársával, Kirják Jánossal, akit a rendőrök kihallgattak, ám ellentmondásokba keveredett, alibijét pedig senki sem tudta igazolni. A férfit először - tévesen - halálra ítélték, ám később enyhítették büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre. Az ámokfutó innentől kezdve képtelen volt leállni. 1963. november 13-án este rátámadt egy munkásasszonyra, a nőt kalapáccsal leütötte, letépte róla a ruháit, ám az elkezdett gyilkosságot végül valamilyen oknál fogva nem fejezte be. Fél év múlva újabb befejezetlen gyilkosságba keveredett, ám 1964. május 4-én Nagyrév környékén a Tiszában újabb női holttestre bukkantak a hatóságok. Kovács összesen 4 nőt gyilkolt meg ezzel a "módszerrel", kettőt pedig súlyosan megsebesített.
A lebukás
A kéjgyilkos letartóztatására végül a sógorának kifaggatása után került sor. A férfi bevallotta, hogy együtt szórakoztak az egyik áldozattal, majd Kovácsot és a nőt azzal hagyta magukra, hogy a férfi hazafuvarozza a hölgyet. Kovács Pétert 1967. augusztus 11-én tartóztatták le, Kirjákot pedig 11 év letöltése után szabadon engedték. A martfűi rém a lehető legsúlyosabb büntetést kapta, halálra ítélték, majd '68 decemberében felakasztották a 34 éves férfit.
Érzelmileg sokkal közelebbi kapcsolatot ápolhatnak velünk, mint a saját gyermekeikkel (azaz a mi szüleinkkel). Az úgynevezett nagymama-hipotézis már az 1960-as évek óta létezik, a kutatók azonban most minden eddiginél mélyebbre ástak a nagymama-unoka kapcsolatokban.