Lifestyle

A nagy kütyü kérdés: szakadék vagy kapocs a szülő és gyerek között?

Láthatóan nehéz helyzetben vannak a mai szülők, mert a „kütyüket” azzal az ígérettel engedtük be az életünkbe, hogy közelebb hoznak minket egymáshoz, megkönnyítik a kapcsolattartást, az információáramlást, „általuk kitárul a világ”. Mégis azt tapasztalhatjuk a mindennapokban, hogy inkább elszigetelnek egymástól. Akinek ott a kezében a telefon, játszik rajta, mesét néz vagy közösségi oldalon szörfözik, az valójában nincs ott. Elgondolkodtató az is, amikor a jelenlévőkkel szemben előnyt élvez az, aki telefonon keresztül lép kapcsolatba velünk. Hányszor szakítunk meg egy beszélgetést azzal, hogy „bocs, csörög a telefonom”? Állunk fel az asztaltól, mert az előszobában megszólalt a telefon? – még ha nem is indokolt. És ha mi ezt csináljuk felnőttként, mit várhatunk a gyerekeinktől?

A baráti társaságunkban volt már jó példa előttünk arra, hogyan zárták ki a gyerekek első, meghatározó éveiből a kütyüket. Az ikreknek hatéves korukig csak könyvből vagy fejből meséltek a szülők, ami bölcs döntésnek bizonyult, mert a bámulatos szókincsfejlődéstől elkezdve az erős apakapcsolatig számos előnyét élvezték. El is határoztam, hogy majd mi is így fogjuk csinálni a gyerekünkkel. Aztán lett egy gyerekünk, igaziból.

FemAnyu - kendőzetlenül az anyaságról

Azt mondják, gyereket nevelni mindenki tud. Tegye fel a kezét, akinek vannak kétségei, problémái és óriási szíve, amivel a békés megoldásokat keresi! Nektek szól a FemAnyu.

A szerző: Fekete Imola, a Nekünk bevált könyv szerzője, online mentálhigiénés tanácsadó.

2 éves kor alatt semmit

Ezt az intelmet – amire konkrét kutatás hívja fel a figyelmet¹ – még csak-csak tartani lehetett (egy gyerekkel), de aztán egyre többször ültünk a laptop elé, hogy mutassak egy medúzát, egy buldózert. Majd jöttek a Gyerekdalok és a Bogyó és Babóca. Utána sem egyből váltottunk gyorsabb tempójú, zajosabb, akciódúsabb képsorokra, mert (amikor időnként félrenyúltam egy-egy pánikoltatós, tűzoltós vagy szuperhősös mesével) megtapasztaltuk, ahogy felpörgetik és szétzilálják a gyereket. Hiába cuki lények a főhősök, ha a sztori, a karakterek és a fordulatok kísértetiesen hasonlítanak az akciófilmekre. Olyan ez, mint amikor az édeskés, egészséges gyümölcsök helyett kakaóscsigával nyitunk a gyereknél, és csodálkozunk, hogy utána már nem akarja elfogadni a gyümölcsöt.

A napi 20 perces szabály

Kádár Annamária megnyugtatóan egzakt válasszal szolgál: napi 20 perc. Nagyobbaknál is inkább több részre osztva, napi 1 óránál nem több. Miért? Azért, mert a gyerek a szabad játék és mesehallgatás közben képteremtő, feldolgozó tevékenységet is végez. Ezt belső képkészítésnek nevezik, ami blokkolásra kerül, amint külső képekkel – pl. meseillusztrációval – találkozik. Így a mesefilmnézés közben őt ért ingerek, de az azt megelőző tevékenységeiből visszamaradt élmények, esetleg feszültségek is feldolgozatlanul maradnak.

Anya köbyv nélkül mesél

„Annyi kütyüidő, amennyi mozgás.”

Ez egy háromgyermekes, mozgásterapeuta édesapa háziszabálya, ami nekünk is bevált. Mesélte, hogy amikor esős, ködös időben kütyüzni szeretnének a kiskamaszai, tudják, hogy ha aznap nem volt edzésük, akkor felkapják magukra a vízhatlan ruhát, bringára pattannak és tesznek egy kört, hogy aztán lehuppanjanak a kanapéra tabletezni.

Mikortól adjunk kütyüt a gyerek kezébe?

Az a kisgyerek, aki önhibáján kívül még nem képes „balhé” nélkül visszaadni a kütyüt, amikor véget ért a játék, nyilvánvalóan arra sincs kész, hogy használja. Ne hozzuk ilyen helyzetbe! Ugyanez felmerül nagyobb korban az okostelefonoknál is: készen áll-e egy általános iskolás arra, hogy felügyelet nélkül, felelőséggel használja? „Mivel a prefrontális kéreg csak a húszas évek közepén fejlődik ki teljesen, a kiskamaszok arról híresek, hogy nem rendelkeznek annyi impulzuskontrollal, mint szeretnénk. Nehezen tudják kezelni a közösségi média, a szexting és a függőséget okozó játékok kísértését. Olyan telefont adni nekik, amelyet folyamatosan, felügyelet nélkül használhatnak, olyan, mintha egy függőséget okozó szert adnának át egy gyereknek, és nem figyelnénk rájuk.”²

A kütyüzés is lehet (legyen) közös program

Harry Potter Pictionary Air

A világ egyik legvidámabb családi játéka találkozik a világ legnépszerűbb varázslójával! A Harry Potter Pictionary Air-ben a levegőbe rajzolhatsz a varázspálcával, miközben a többiek okos eszközön keresztül nézik és megpróbálják kitalálni.

Érdemes eleve családi játékként, vagy „apaidőként” bevezetni ezeket a játékokat. Különben épp olyan könnyen szokunk rá magunk is, hogy „jól elvan vele a gyerek”, ahogyan ő cuppan rá az eszközökre. Onnantól kezdve pedig sokkal nehezebben fogjuk tudni kordában tartani a kütyüidőt, mert a gyerek nagyon szeretne vele játszani, mi meg nagyon szeretnénk zavartalanul elvégezni a dolgunkat, vagy csak élvezni a nyugodt perceket, amíg csönd van... Aztán mire észbe kapunk, órák telnek el – és évek –, természetessé válik, hogy az otthon, elvileg együtt töltött csekély időt is külön töltjük. Még ezen is lehet változtatni, ahogy mindenen, csak sokkal nehezebben.

Hogyan kerüljük ezt el?

Lehet, hogy már önállóbb és nem olyan egyértelmű dolgokhoz kellünk, mint korábban. Mit vegyen fel, mit egyen, hogy tisztálkodjon? Mégis fontos ott lennünk vele akkor, amikor rohamosan tágulni kezd a világa, mert csak akkor látjuk, hogyan hat rá például az időprés a játékban, a kudarc, a félelemkeltőbb jelenetek stb. Különben már csak a hatásával fogunk szembesülni és értetlenül állni előtte. A gyerek eleinte jön, mutatja, ami érdekli őt, maximum hamar leszokik róla, ha rá se bagózunk, mert őszintén nem érdekel, hogy mi történik abban az izé játékban.

Apa-fiú videojáték

Itt látom visszatérni azt a fontos mozzanatot, amit sokan megéltünk pici korukban is, csak most egy másik szinten jelentkezik – nagyobb kockázattal. A francnak volt kedve labdát gurítgatni századjára is vagy babázni, mégis megtettük! Sőt, ha ügyesek voltunk, bevállaltuk, hogy meguntuk, de cserébe előrukkoltunk valami másik játékkal. Esetleg képesek voltunk nézőpontot váltani – a nyűgünkön felülemelkedni –, hogy a labdagurítgatáson túllátva, miénk legyen a pillanat mulandósága. Azaz megtanultunk kapcsolódni a gyerekünkkel, ami bizonyos szempontból könnyebb már egy 8-10-12 éves gyerekkel, akivel lehet beszélgetni, szórakoztató és elképesztő gondolatai vannak. Ugyanakkor nagyobb kihívást is jelenthet az egónknak, hiszen már nem úgy csüng a szavainkon, mint apró korában. Lett kritikai érzéke, önálló véleménye, akarata, ízlése, ráadásul mindezt bámulatosan képlékeny formában és intenzitással juttatja kifejezésre.

Amikor a gyerek először ismerkedik a számítógépes játékok veszettül vonzó világával, ahova ráadásul minket hív magával elsőként, valami hasonlóan megismételhetetlen zajlik a szemünk előtt. Még hív, még tőlünk várja az irányítást (mikor, hol, mivel játsszon), de ez az ajtó hamar bezárulhat, és már csak a haveroknak lesz bejárása és ráhatása. Nem törvényszerű, hogy a „kütyüzés” egy áthidalhatatlan szakadékként tátongjon a szülő-gyermek kapcsolatban, ha hídépítéssel kezdünk. Ha felfedezzük a kapcsolódás új formáit a humorban, a játékban, felfedezésben és nyitottak maradunk arra, hogy ők tanítsanak bennünket valami újra.

1American Academy of Pediatric 1999, 341-343.
2https://www.ahaparenting.com/read/the-first-cell-phone-rules-for-respons...

Fotók: 123rf.com

Oldalak

Lifestyle
Sztárok
A zenész májrákban szenvedett, 85 éves korában halt meg a maryland-i Bowie-ban.
Lifestyle
Fizetőssé válik a hajdanán kiugró népszerűségű Citromail.
Recept
Valentin-napon sem muszáj egészségtelen édességekkel tömni magunkat, ezért mutatunk pár szuper egyszerű, finom és egészséges receptet.