Hien: "Igyekeztem mindig önmagam maradni"

A vietnámi gyökereid mennyiben befolyásolják az életed? Ápolod az ottani szokásokat és hagyományokat?
Abszolút. Imádom például a vietnámi kajákat, anyukám zseniálisan főz. Egyébként nagyon hiányzik Vietnám, mert régebben, mikor kisebb voltam, kétévente, vagy akár évente mindig odautaztunk. Most a munka meg a suli miatt sokkal ritkábban jutok el Vietnámba. Hiányzik az ottani hangulat, a temperamentum és az emberek mentalitása, amit valószínűleg én is örököltem a szüleimtől. Ők kizárólag vietnámiul beszéltek hozzám, a baby-sitteremtől tanultam meg magyarul, illetve később az óvodában és az iskolában.

Milyen ez a mentalitás? Mi jellemző a vietnámiakra?
Hangosabbak, temperamentumosabbak, kicsit forrófejűbbek. Mikor Vietnámban vagyok, mindig kijön belőlem ez a fajta temperamentum, és sokkal szabadabbnak érzem magam. Nálunk, vietnámiaknál teljesen természetes, hogy megérintjük egymást, megfogjuk egymás vállát, vagy viccből ráverünk a másik kezére. Itt ez furcsa lenne, ilyen szempontból sokkal visszafogottabbnak kell lennem. Illetve azt szeretem még Vietnámban, hogy ott mindenki mosolyog. Teljesen mindegy, hogy mennyi pénzük van, ha a családjukkal minden rendben, és van mit enniük vacsorára, az elég nekik, és nem gondolkodnak el azon, hogy milyen kétségbeejtő is a helyzetük, hanem egyszerűen csak élik az életüket.

Az egyik videoklipedben, a Not Livin in Yesterday-ben egy hegedűn játszol, ami úgy tudom, hogy nagyon különleges számodra.
Az a hegedű a papámé volt, aki sajnos már nincs köztünk. Zenész volt, gitározott és hegedült, a mamám pedig színésznő és énekesnő, szóval a zenei gyökereim talán onnan származnak. Mikor kiskoromban elkezdtem hegedülni, a papa mindig azt mondta, hogy ha nagyobb leszek, nekem fogja adni a hegedűjét. Pont egy évvel azután halt meg, hogy odaadta nekem. Nagyon fontos számomra, mert benne érzem az ő lelkét, amikor hegedülök.

Van kedvenced a videoklipjeid közül?
Nem tudnék választani. Mindegyik egy adott korszakom eredménye, mindegyiknek megvan a maga személyes kötődése.

Mi a helyzet a legutóbbi videóval, a No more-ral? Ott mi a személyes kötődés?
A No more egy szakítós dal. Nagyon energikus és lendületes, arra ösztönzi az embereket, főleg a nőket, hogy nem szabad benne ragadni egy nem működő kapcsolatban, tovább kell lépni, és csak a jövőre koncentrálni, nem a múltra. Szerintem nagyon őszinte dal. Amikor meghallgatom, mindig átjön az az érzés, amit a megírásakor éreztem.

Ezek szerint a saját élményeid ihletik a dalaidat?
Részben igen, de most már elkezdtem mások életéből is ihletet meríteni, például a körülöttem lévő barátokéból. Amikor a No more-t írtam, nagyon sok barátom épp akkor szakított a párjával, én meg hallgathattam a panaszaikat, és belőlük merítkeztem.

Mivel töltöd az időd, mikor nem zenélsz?
Imádok festeni és fotózni, de azt is nagyon élvezem, ha nem kell semmit csinálnom, hanem csak kiülök a szabadba és lazítok. Ha van időm, jobban szeretem a passzív kikapcsolódást, nem vagyok az a túrázós típus. Szeretem a jó masszázsokat, szeretek otthon pihenni a cicáimmal, berakni egy jó filmet, főzni, sütögetni a barátnőkkel.

Akkor te inkább macskás vagy, mint kutyás?
Kutyás is vagyok, van egy labradorom a tesóméknál. Bár az igaz, hogy a macskák valamivel közelebb állnak hozzám.

Mesélj kicsit arról a gyönyörű zöld ruháról, amit két hete a Glamour gálán viseltél!
A ruhát Ruzsa Magdolna tervezte, nem az énekesnő, hanem a divattervezőnő. Kettőnk találkozása nagyon sorsszerű volt: én egy barátommal voltam, akinek nem tudtam elmagyarázni hova kell parkolni, ezért elég sokat sétáltunk, végig kellett mennünk a nagy hidegben a Váci utcán is. Egyszer csak a kirakatban megláttam két gyönyörű ruhát, és be is mentünk, hogy megnézzük őket. Teljesen belelkesültem, hogy mennyire gyönyörűek, az összeset elképzeltem magamon. Maga Ruzsa Magdolna is épp ott volt, így mondtam neki, hogy szívesen felvenném a tervezéseit nagyobb tévészerepléseknél, ő pedig azt válaszolta, hogy örömmel tervez nekem és ad rám ruhákat. Onnantól kezdve folyamatosan együttműködtünk a nagyobb tévé showk-ban és koncerteken, ahogy most a Glamour-on is. Ez abszolút az én stílusom: egyszerre elegáns, mégis egyszerű, szexis és nagyon nőies. A Glamour gálára egy különleges, almazöld ruhát választottunk, ami az én kicsit sötétebb bőrszínemhez remekül illik. Mindig ilyen ruhákról álmodoztam, korábban csak a tévében láttam ehhez hasonlóakat.

Mit lehet tudni a magánéletedről? Igaz, hogy nemrég a szerelem is rád talált?
Tényleg benne vagyok egy friss kapcsolatban. Egy-két hónapja tart, a munka hozott minket össze, és minden a legnagyobb rendben van.

Fotó: Sárosi Zoltán