A citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, lime) héja rengeteg C-vitamint tartalmaz, és akkor még nem is beszéltünk a heszperidin nevű, gyulladáscsökkentő hatású, illetve a vércukorszint szabályozását is segítő antioxidánsról. Egy amerikai kutatás szerint a citrusfélék héját gyakorta fogyasztó emberek esetében 34 százalékkal csökken a laphámsejtes bőrrák kialakulásának esélye, más vizsgálatok pedig arra mutattak rá, hogy a szokás akár javíthat is a felnőttek kognitív funkcióin.
Ugyanakkor - figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - a távoli termőhelyekről hozzánk kerülő gyümölcsök (dél-Európa, a Közel-Kelet, vagy pl. Kína) a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel.
A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédő-szer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő-szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! - fel kell tüntetni! Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
Fotó: 123rf
A citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, lime) héja rengeteg C-vitamint tartalmaz, és akkor még nem is beszéltünk a heszperidin nevű, gyulladáscsökkentő hatású, illetve a vércukorszint szabályozását is segítő antioxidánsról. Egy amerikai kutatás szerint a citrusfélék héját gyakorta fogyasztó emberek esetében 34 százalékkal csökken a laphámsejtes bőrrák kialakulásának esélye, más vizsgálatok pedig arra mutattak rá, hogy a szokás akár javíthat is a felnőttek kognitív funkcióin.
Ugyanakkor - figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - a távoli termőhelyekről hozzánk kerülő gyümölcsök (dél-Európa, a Közel-Kelet, vagy pl. Kína) a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel.
A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédő-szer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő-szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! - fel kell tüntetni! Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.