Elhunyt Magyarország legidősebb egypetéjű ikerpárja

Életük százegyedik évében, egymást mindösszesen 18 nappal követve távoztak az élők sorából.

Hosszú, dolgos, örömökkel teli életet éltek

Százegyedik életévükben, egymást mindösszesen 18 nappal követve elhunytak Magyarország legidősebb egypetéjű ikrei - tudatta a szomorú hírt saját Facebook oldalán A KÖD jelenti. A bejegyzésben azt írják, az ikerpár Cegléden távozott az élők sorából. Arra is kitérnek, hogy a húgánál tíz perccel idősebb Sebál Editet február 15-én helyezik örök nyugalomra a már régen meghalt férje, meg a néhány hete elhantolt húga Teréz, és az évekkel korábban az élők közül eltávozott sógora közelében a Kálvária temetőben.

Sebál Edit és Sebál Teréz (Ladányi Ferencné és Ladányi Jánosné) 1921. november 23-án Cegléden születtek hét hónapra, burokban. Ez jó ómen volt, mert hosszú, dolgos, örömökkel teli életet, szerető családot adott nekik a teremtő.

Apjuk a vasútnál volt fűtő, majd a malomban lett portás. A lányok is ott dolgoztak egy ideig és búzát forgattak, szellőztettek. Ahol megismerték leendő férjeiket a két Ladányi testvért, Ferencet és Jánost, akik azonban nem voltak ikrek. Az egyik esküvőt 1945 tavaszán, a másikat ősszel tartották. Mindketten fekete menyasszonyi ruhában álltak oltár elé és a fekete miseruhás paptól mirtuszágat kaptak. Úgy, ahogy az a háború után jónéhány menyegzőn megtörtént. Kertes házaik egymás mellett álltak a Szűcstelepen. Egykor gyakran énekeltek esténként, jöttek hozzájuk a vendégek. Vasárnap és ünnepeken sokszor együtt ebédelt a család. Két öccsük, József és Ferenc már korábban meghalt. Ők 1956-ban katonaszökevényként sodródtak Hollandiába, majd József átköltözött Németországba, s amikor már lehetett, gyakran járt haza. Teréz az Utasellátónál a restiben dolgozott, előbb csapos, majd gazdaasszony volt. Edit a főpostán lett portás.

Együtt gondozták a kertet, együtt jártak a boltba, piacra és egymással állandóan megbeszélték a világ és az egyre népesebb család sorát. Ott segítettek a famíliában, ahol csak kellett. Még kilencven fölött is kora reggel egymást hívó telefonnal kezdték a napot. Mindig békességben voltak mindenkivel a Rózsa utcai portákon, ahol szépen, csendesen éldegéltek. Mindhalálig kedvenc ételük volt a körömpörkölt, a töltött káposzta, a pacalpörkölt és a kelt tészta. A két kedves asszony nem kapott ordókat, okleveleket, mégis mérhetetlen gazdag volt az életük: négy gyermek, hét unoka és tizenegy dédunoka őrzi emléküket - áll a Facebook-bejegyzésben.

Leadfotó: 123rf