Kiderült az igazság: teljesen mást művel az aggyal az alkohol, mint amit eddig gondoltunk

Azt tudtuk, hogy az alkohol nem igazán tesz jót az agynak, de most a kutatók megpróbáltak a mélyére ásni a dolgoknak.

Végül mennyit lehetne inni?

Egy baráti összejövetel, családi ünnepség vagy munka utáni beszélgetés sok esetben együtt jár egy pohár sörrel, borral vagy valamilyen tömény itallal. Az alkohol évszázadok óta jelen van az emberi kultúrában, és a legtöbb ember számára az alkalmankénti fogyasztás a kikapcsolódás vagy a társasági élet természetes részének számít. Ugyanakkor a tudomány hosszú ideje vizsgálja, pontosan milyen hatással van a szervezetre, különösen az agy működésére.

Az alkohol lebontásának sebessége számos tényezőtől függ, többek között az életkortól, a testsúlytól, az egészségi állapottól, a genetikai adottságoktól és a nemtől. A női és férfi szervezet ugyanis eltérően reagál ugyanakkora mennyiségű alkoholra. A nők testében általában kevesebb a víz és más a testösszetétel, ezért ugyanaz a mennyiségű alkohol gyakran magasabb véralkoholszinthez vezethet, mint egy hasonló testsúlyú férfi esetében. Emiatt a káros hatások is hamarabb jelentkezhetnek.

A szakemberek régóta különbséget tesznek az alkalmi, mérsékelt fogyasztás és a rendszeres vagy nagy mennyiségű ivás között. Noha időnként egy-egy ital elfogyasztása a legtöbb egészséges felnőtt esetében nem jár azonnali súlyos következményekkel, a tudományos eredmények alapján egyre világosabbá válik, hogy az alkohol valójában soha nem tekinthető teljesen ártalmatlannak. Az elfogyasztott etanol ugyanis rövid idő alatt eljut az agyba, ahol befolyásolja az idegsejtek közötti kommunikációt, az ítélőképességet, a reakcióidőt, a memória működését és a mozgáskoordinációt.

Mit mutat azonban most az új kutatás? Nos, a galériánkban mindent leleplezünk neked!

Sokáig a kutatók elsősorban arra összpontosítottak, hogy az alkohol miként hat közvetlenül az idegsejtekre. Egy új, az Immunity folyóiratban megjelent kutatás azonban arra utal, hogy az alkohol káros hatásainak fontos szereplői lehetnek az úgynevezett mikrogliák is, vagyis az agy saját immunsejtjei. A kutatást a Cleveland Clinic szakemberei végezték, és eredményeik szerint ezek a sejtek nem pusztán reagálnak az alkohol okozta károsodásokra, hanem maguk is hozzájárulhatnak azok kialakulásához. Na, de mit is jelent ez pontosan?

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció