Orvosnak tanulj, édes gyerekem! – 6+1 dolog, amit a magyar szülők gondolnak a gyerekek jövőjéről

3. Orvosnak tanulj, édes gyerekem!
Legalábbis ezt tartják a legjövőállóbb szakmának a magyar szülők, 10-ből 8 magyar szülő ezt választotta betonbiztos szakmának, a dobogón a tanárok (57%) és az informatikusok (48%) kaptak még helyet. A mostani helyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a két erősen frontvonalban lévő szakma az orvos és a tanár, ennyire kiemelkedő helyet végzett a rangsorban. A szülők gondolatai két irányba indultak el, a "verhetetlen klasszikusok”, mint az orvos, informatikus, jogász mellett a kétkezi szakmák, az igazán jó szakemberek értékállósága mellett tették le a voksukat.
4. Amire szükség van a boldoguláshoz: kitartásra és problémamegoldásra
A magyar szülők is látják, mennyire fontosak azok a képességek és kompetenciák, amelyek egy változó világ változó kihívásaira készítik fel a gyerekeket. A tavalyi évhez képest változás a prioritások listájában, hogy előre ugrott a kitartás és a problémamegoldás. Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy egy éve kell kitartóan helytállniuk egy krízishelyzetben, és ha a digitális oktatásra való átállásra gondolunk, a megoldandó problémákban sincs hiány. A kreativitás, a kezdeményezőkészség és a nyitottság a lista végére szorultak, pedig fontos szerepet játszanak abban, hogyan tudnak (nemcsak) a gyerekek helyt állni a jövőben.
5. A szülők felelőssége az érzelmek kezelésének átadása, illetve a kitartás, a kudarccal való megküzdés megtanítása
A jövőbarát kulcskompetenciáknak a megszerzésében a szülői háttér szerepe kritikus - a szülők egyértelműen a saját felelősségüknek érzik, hogy a kitartást, a kudarcokkal való megküzdés képességét vagy az érzelmek kezelését megtanítsák gyerekeiknek, és emellett persze sok minden mást. Az iskolára bízzák a tárgyi tudást vagy a nyelvek átadását, miközben azt is látják, hogy sok helyen van közös felelősségük. Egy biztos, hogy a kutatások azt mutatják, a szociális és érzelmi készségeket tanítani lehet tantermekben vagy otthon, de akkor a leghatékonyabb, ha mindkét környezetben fejlesztik ezeket a készségeket.
Szürke zónának tűnik, hogy kinek is a felelőssége, hogy a gyerekeket segítsék a digitális térben való eligazodásban, csak minden negyedik szülő érzi, hogy neki ezzel “dolga van”, inkább az iskolában (50%), iskolán kívüli képzésekben (30%) és a barátokban/kortársakban bíznak (32%). Másik hasonlóan kérdéses terület, hogy kinek a felelőssége, hogy a gyerekek megtalálják, miben tehetségesek: a szülők mintegy fele érzi ezt saját felelősségnek, és felük gondolja, hogy az iskola ennek a színtere, 40% szerint ez a gyerek felelőssége is.





























