Ezek a tényezők állhatnak a dadogás hátterében – a felnőtteket is érintheti!

A dadogás, olyan beszédzavar, amikor az egyén szavakat, szótagokat vagy kifejezéseket ismétel vagy hosszabbít. Mindannyiunkkal előfordulhat, akár egy stresszes állásinterjún, telefonon keresztül egy fontos ügyet megbeszélve, vagy akár egy nagyobb tömeg előtt tartott előadás során. Ebben a cikkben elmagyarázzuk a dadogás lehetséges okait és hogy mit lehet ellene tenni.
A legtöbb gyermek, aki kicsiként dadogott, felnőttkorában nem teszi. Általában a gyermek fejlődésének előrehaladtával a dadogás megszűnik. A korai beavatkozás segíthet a felnőttkori dadogás megelőzésében is.
Bár a legtöbb gyerek túlnő a dadogáson, az NIDCD (Az Országos Süketség és Egyéb Kommunikációs Zavarok Intézete) kijelenti, hogy a dadogásból nem gyógyuló gyermekek 25 százaléka felnőttként is dadog.
Ugyanakkor más oka is lehet annak, ha egy felnőtt kezd el dadogni.
Gyors tények a dadogásról
Íme, néhány kulcsfontosságú pont a dadogásról:
- A dadogás több fiút érint, mint lányt.
- Egyes esetekben a dadogás teljesen megakadályozza, hogy az egyén hangot adjon ki.
- A hivatalos diagnózis érdekében érdemes felkeresni egy beszédnyelv-patológust.
- A legtöbb dadogó gyerek kinő belőle.
- Néha a dadogás fejsérülés következménye lehet.
- A dadogás tünetei
- Szó, kifejezés vagy mondat kezdésének nehézségei
- Szó vagy hangok meghosszabbítása egy szón belül
- Hang, szótag vagy szó ismétlése
- Rövid csend bizonyos szótagok vagy szavak esetén, esetleg szünetek egy szóban
- További szavak, például "öm" hozzáadása, ha nehézségekbe ütközik a következő szóra való váltásnál
- Az arc vagy a felsőtest túlzott feszülése vagy mozgása a szó előállításához
- Szorongás a beszéd miatt
- Gyors pislogás
- Az ajkak vagy az állkapocs remegése
- Tikkelés
- Fejrándulások
- Ökölbe szorított kéz
A szakértők nem teljesen biztosak abban, hogy mi okozza a dadogást. Ám a következő tényezők is kiválthatják vagy okozhatják a dadogást:
Lapozz tovább, a cikk folytatódik!
fotó: 123rf.com
Fejlődési dadogás
Ahogy a gyerekek megtanulnak beszélni, gyakran dadognak, különösen kiskorban, amikor a beszéd- és nyelvi készségeik nem elég fejlettek. A gyermekek többsége egyre kevesebb tünetet tapasztal, ahogy ez a fejlődési szakasz előrehalad, miközben megtanulnak folyékonyan beszélni.
Neurogén eredetű dadogás
Ilyenkor az agy, a beszédidegek és -izmok közötti jelek nem működnek megfelelően. Ez érintheti a gyermekeket, és a felnőtteket is szélütés vagy agyi sérülés következtében. A következők okozhatnak neurogén eredetű dadogást:
- stroke
- fejsérülés
- ischaemiás rohamok – az agy véráramlásának átmeneti blokkolása
- daganatok
- degeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór
- agyhártyagyulladás
Pszichológiai tényezők
A stressz egyeseknél súlyosbíthatja a dadogást. Régen azt hitték, hogy a hosszan tartó dadogás fő okai pszichológiai eredetűek. De mára ez tévhitnek bizonyult. A pszichológiai tényezők azonban súlyosbíthatják a dadogást azoknál az embereknél, akik már dadognak.
A beszéd folyékonysága az érzelmi szorongás miatt is megszakadhat. Például a stressz, a zavartság is erősebbé teheti a dadogást, de általában nem tekintik őket kiváltó oknak.
Más szóval, a szorongás, az alacsony önértékelés, az idegesség és a stressz nem okoz dadogást; ezek inkább csak rontják az egyéb meglévő tüneteket.
Lapozz tovább, a cikk folytatódik!
fotó: 123rf.com
Dadogó kockázati tényezők
Családi háttér – sok olyan gyermeknél, akinek a nyelvfejlődési szakaszán túl is fennáll a dadogása, van egy közeli családtagja, aki szintén dadog. Ha egy kisgyermek dadog, és egy közeli családtagja is, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ez a beszédzavar folytatódik.
Az életkor, amikor elkezdődik a dadogás – az a gyermek, aki 3,5 éves kora előtt kezd dadogni, kisebb valószínűséggel dadog későbbi életében. Minél korábban kezdődik a dadogás, annál kevésbé valószínű, hogy hosszú távon folytatódik.
A dadogás kezdete óta eltelt idő – a dadogó kisgyermekek körülbelül háromnegyede logopédiai kezelés nélkül 1-2 éven belül abbahagyja.
Minél tovább tart a dadogás, annál valószínűbb, hogy a probléma professzionális segítség nélkül (és akár professzionális segítséggel) hosszú távú lesz.
Fiúk/Férfiak – a hosszan tartó dadogás négyszer gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. A szakértők úgy vélik, hogy ennek neurológiai okai lehetnek, míg mások szerint a családtagok reagálnak rosszul a kisfiúk dadogására, összehasonlítva a kislányokéval. Azonban senki sem tudja biztosan, mi az oka.
Lapozz tovább, a cikk folytatódik!
fotó: 123rf.com
Hogyan diagnosztizálható a dadogás?
A beszédnyelv-patológus segíthet a dadogás diagnosztizálásában. Nincs szükség egyéb vizsgálatra.
Hogyan kezelik a dadogást?
Nem minden dadogó gyermek igényel kezelést, mert a fejlődési dadogás általában idővel megszűnik. A beszédterápia lehetőség néhány gyermek számára. A beszédterápia csökkentheti a beszédszakadásokat és javíthatja a gyermek önbecsülését. A terápia gyakran a beszédminták szabályozására összpontosít azáltal, hogy arra ösztönzi gyermeket vagy a felnőttet, hogy figyelje beszédsebességét, légzését és gégefeszülését.
A szülők terápiás technikákat is alkalmazhatnak, hogy gyermekük kevésbé érezze magát rosszul a dadogás miatt. Fontos a türelmes hallgatás, csakúgy, mint a beszélgetésre szánt idő.
A logopédus segíthet a szülőknek és a felnőtteknek abban, hogy megtanulják, hogyan kell korrigálni a dadogását.
Légzéskontroll - a beteg megtanulja a helyes légzés szabályozását is.
Ezeket akár a felnőttek is gyakorolhatják, akik dadogással küzdenek.
Borzalmas belegondolni, hogy ilyen apróságokon csúsznak el a legszenvedélyesebb kapcsolatok. Ha lehet, akkor kerüld el őket!




























