Ezek a tényezők állhatnak a dadogás hátterében – a felnőtteket is érintheti!

Fejlődési dadogás

Ahogy a gyerekek megtanulnak beszélni, gyakran dadognak, különösen kiskorban, amikor a beszéd- és nyelvi készségeik nem elég fejlettek. A gyermekek többsége egyre kevesebb tünetet tapasztal, ahogy ez a fejlődési szakasz előrehalad, miközben megtanulnak folyékonyan beszélni.

Neurogén eredetű dadogás

Ilyenkor az agy, a beszédidegek és -izmok közötti jelek nem működnek megfelelően. Ez érintheti a gyermekeket, és a felnőtteket is szélütés vagy agyi sérülés következtében. A következők okozhatnak neurogén eredetű dadogást:

• stroke
• fejsérülés
• ischaemiás rohamok – az agy véráramlásának átmeneti blokkolása
• daganatok
• degeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór
• agyhártyagyulladás

Pszichológiai tényezők

A stressz egyeseknél súlyosbíthatja a dadogást. Régen azt hitték, hogy a hosszan tartó dadogás fő okai pszichológiai eredetűek. De mára ez tévhitnek bizonyult. A pszichológiai tényezők azonban súlyosbíthatják a dadogást azoknál az embereknél, akik már dadognak.

A beszéd folyékonysága az érzelmi szorongás miatt is megszakadhat. Például a stressz, a zavartság is erősebbé teheti a dadogást, de általában nem tekintik őket kiváltó oknak.

Más szóval, a szorongás, az alacsony önértékelés, az idegesség és a stressz nem okoz dadogást; ezek inkább csak rontják az egyéb meglévő tüneteket.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!

fotó: 123rf.com