Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon

Nehéz előrejelezni a szélviharokat, de a tendencia látszik

A globális éghajlati modellek felbontásuk miatt nem képesek előrejelezni a kis skálájú jelenségeket (pl. tornádók), melyekhez az extrém szélsebességek részben kapcsolhatók. A globális hatásokon túlmenően a klímaváltozás a regionális légköri cirkuláció megváltozását is eredményezheti. A tapasztalt regionális eltérések is megerősítik a tényt, hogy a globális felmelegedés eltérő regionális változásokat okozhat, mely megnyilvánulhat a régiónként eltérő változást mutató viharpályákban, szélirányokban, szélklímában.

A regionális cirkulációs változások becslésére a regionális éghajlati modellekkel adhatunk választ. Ezen modellek eredményei azonban nagyban függnek attól, hogy melyik globális éghajlati modell adja meg számukra a futtatáshoz szükséges kezdeti és peremfeltételeket. Ezért a gyakorlatban több modell eredményét érdemes számba venni a bizonytalanságok számszerűsítésére.

A Kárpát-medencére futtatott regionális klímamodellek projekciói alapján hazánkban a melegedő légkörben az átlagos szélsebesség csökkenő tendenciája várhatóan tovább folytatódik. Az extrém nagy szélsebességek vizsgálata azonban a század közepére és végére növekvő trendeket mutat.

Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén futtatott egyik, a térségre adaptált regionális éghajlati modell (RegCM) szélmezőiből statisztikai módszerekkel (ld. extrém értékek vizsgálatának statisztikája) számított visszatérési értékek is emelkednek mindkét vizsgált jövőbeli harmincéves periódusra (2021-2050, 2071-2100). Az alábbi ábra a maximális szélsebességek várható változását szemlélteti: a sárgás színezés az emelkedést, a zöld a csökkenést jelzi. Az ország nagy részén 5-10 százalékkal nagyobb lesz az a szélsebesség maximum, mely 50 vagy 100 év alatt várhatóan egyszer következik be. Átlagosan a rácspontok 12-18%-ában várható csökkenés, a 100 éves visszatérési idő átlaga a referencia időszakban (1961-1990) 17,8 m/s, mely a modell szerint 2021-2050 között 20,1 m/s, 2071-2100 között 19,4 m/s értékre növekszik.

A szélenergia kapacitást nem befolyásolja a szélsebesség gyengülése

A tíz méteren mért szélsebesség enyhe csökkenő tendenciája kevéssé befolyásolja a kinyerhető energia mennyiségét. A magyarországi rotorok magassága jelenleg jellemzően 100 méter, és már ez is elavult technológiának számít (hiszen az utolsó telepítés is egy évtizede történt már). A világban látható fejlesztések a 150-200 méteres rotormagasság alkalmazását teszik lehetővé, mellyel a viszonylag alacsony felszínközeli szélsebességű területeken is gazdaságosan kinyerhető a rendelkezésre álló szélenergia.

Ugyanakkor a 2020 januárjában frissített Nemzeti Energiastratégia nem számol a szélenergia termelésének növelésével a következő évtizedekben Magyarországon. Mutatja ezt az is, hogy 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőmű telepítésére hazánkban, illetve a jogszabályi feltételek szerint (a biztonsági távolságok jelentős növelése miatt) nincs telepítésre alkalmas terület, holott a szélviszonyok lehetővé tennék a gazdaságos termelést.

A klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási jelenségek által okozott károk mérsékléséhez elengedhetetlen tudásunk sok szempontú fejlesztése mellett az alkalmazkodás is, melyhez szükséges a veszélyfigyelmeztető és időjárás megfigyelő- és mérőrendszerek fejlesztése, illetve a veszélyes jelenségek megfigyelésével, elemzésével, előrejelzésével foglalkozó szakemberek, szolgálatok együttműködése.

Leadfotó: Andrea Piacquadio / Pexels