Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon

Erősödő viharok, növekvő károk

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.

Nem elhanyagolható problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat, vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.

De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket. Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, mely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h).

A gyengülő szélnek is megvannak a veszély

A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható.

A melegebb légkörben a pólusok és az Egyenlítő közt kisebb lesz a hőmérséklet különbség. Ezért a télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek. Ugyanakkor a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása esetén sem lélegezhetünk fel. A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében és a napokig tartósan fennálló gyenge légmozgás elősegíti a közlekedésből, ipari tevékenységből vagy fűtésből származó légszennyező anyagok felhalmozódását az alsóbb légrétegekben. A rossz levegőminőség miatt évente nagyjából 13 000 ember hal meg korábban Magyarországon, és mindannyian 4-6 hónappal kevesebb ideig élünk.

Nyáron a forróság erősen megterheli szervezetünket, különösen, amikor a nyáron felépülő magas nyomású anticiklonban jellemző kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen túlmenően, valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a spontán kipattanó zivatarok kialakulására, melyben viharos, akár orkán erejű szél előfordulása is lehetséges.

Még nincs vége, lapozz!

Fotó: Unsplash