„Egy embernek érezzük magunkat” – interjú az Extrém nővérek című TLC sorozat nem mindennapi ikerpárjával

A TLC vadonatúj, Extrém nővérek című sorozatában egy egészen különleges testvéri kapcsolatnak lehetünk a szemtanúi. Anna és Lucy DeCinque olyan nővérek, akik szó szerint elválaszthatatlanok egymástól. Életükben eddig csak néhány órát töltöttek külön, együtt esznek, isznak, alszanak, fürdenek és még az élettársuk is ugyanaz a személy. A különleges reality műsor premierje alkalmából Anna és Lucy elárulták, hogy mióta tart ez a szokatlanul szoros kapcsolat kettőjük között, mikor voltak a legtöbb ideig egymástól távol, valamint, hogy hogyan is képzelik el a jövőjüket.

Az Extrém nővérek ikerpárjának tagjai elválaszthatatlanok

Kiskorotokban is ennyire elválaszthatatlanok voltatok?

Anna: Igen, mindig is együtt és egyek voltunk. Már kisgyermekként is összeöltöztetett minket édesanyánk, szóval nagyon korán kezdődött ez az egész. Édesapánk 11 évvel ezelőtti halála után pedig még szorosabbá vált a kapcsolatunk. Sosem voltunk még távol egymástól.

Lucy: El sem tudjuk képzelni máshogy az életünket. Amint különválunk, szorongás lesz úrrá rajtunk, így soha nem is szoktunk hosszabb időre elválni egymástól, el vagyunk veszve egymás nélkül. Együtt sírunk, együtt nevetünk és együtt is fogunk meghalni – ilyen a mi életünk.

Szerintetek miért alakult ki ilyen szoros kapcsolat kettőtök között? Édesapátok halála miatt?

Lucy: Ez egyszerűen csak kialakult. Együtt is gyászoltunk, mindig ott voltunk egymásnak. Ha valamelyikünkkel történne valami… bele sem merek gondolni, egymás nélkül el vagyunk veszve. Nem tudunk egymás nélkül élni. Nem működünk egymás nélkül - ez egy szövetség. Egy embernek érezzük magunkat, és a párunk, Ben ezt nem bánja. Egy emberként kezel minket, ebben a kapcsolatban mindenki egyenlő az elejétől kezdve. Nincsen féltékenység, ha Ben megcsókolja Annát, engem is megcsókol.

Tehát Ben mindkettőtök párja? Hogyan reagált, amikor ezt a kapcsolatot felajánlottátok neki? Nehéz volt olyan férfit találni, aki elfogadja ezt a szokatlan helyzetet?

Lucy: Igen, nem volt könnyű dolgunk. Néhány évvel ezelőtt külön partnereink voltak, de nem működött, mert nem értették meg a különleges kapcsolatunkat, és külön akartak választani minket, külön randevúkra akartak vinni. De a mostani párunk, Ben már tíz éve elfogad minket így, ahogy vagyunk. Nem bánja, hogy ugyanúgy öltözködünk, egyformán kezel minket, és soha nem akar különválasztani minket. Megtaláltuk a lelki társunkat és a legjobb barátunkat. Ezért szeretjük ennyire Bent, mert elfogad minket és egyenlőként kezel ebben a kapcsolatban.

Hogyan fogadtátok el a tényt, hogy nem mehettek hozzá mindketten Ben-hez?

Anna: Nagyon csalódottak voltunk, mert Ausztráliában, ahol élünk, illegális három ember házassága. De találtunk olyan helyeket a világon, ahol megházasodhatnánk, szóval most ennek járunk utána. Szeretnénk megünnepelni a szerelmünket Bennel.

Milyen anyák szeretnétek majd lenni? Szerintetek tudtok ebben is egyformák lenni?

Lucy: Szerintem nagyszerű, gondoskodó és védelmező anyák lennénk. Nagycsaládot szeretnénk.

Anna: Mindketten szülei lennénk a másik gyerekének is. Teljesen egyszerre szeretnénk teherbe esni, és mindketten egy apától szeretnénk gyerekeket. Két anya, egy apa.

Szerintetek hasonló nevelési elveitek és készségeitek vannak?

Anna: Hasonló tulajdonságaink vannak ebben is, igen. Hasonló elveink vannak arról, hogy hogyan is szeretnénk felnevelni a gyerekeinket. Talán én egy kicsivel szigorúbb lennék. Nem tudom, de lehet, hogy nem. Talán Lucy kezelné a pénzügyeinket, mert én nem igazán tudom, hogy mennyi van most a bankszámlánkon, ő viszont tudja, mert ő foglalkozik ezzel.

Szeretnétek, hogy a gyerekeiteknek is olyan közeli kapcsolata legyen egymással, mint amilyen nektek van?

Lucy: Ez teljesen rajtuk múlik majd, nem fogjuk ráerőltetni őket. Csak az számít nekünk, hogy a gyerekek boldogok és egészségesek legyenek. Ha szeretnének, ugyanúgy is öltözhetnek, vagy ugyanolyanok is lehetnek, de ez mind a saját döntésük lesz.

Mi volt a leghosszabb idő, amit külön töltöttetek?

Anna: Egyedül akkor voltunk több órán keresztül távol egymástól, amikor mellplasztikára mentünk a kórházba, mert az orvosunk is ugyanaz a személy volt. Lucy feküdt kés alá előbb, utána jöttem én. Ez volt az egyedüli alkalom, amikor külön voltunk.

Együtt megyünk aludni a nap végén és egyszerre is kelünk fel. A mosdóba is együtt megyünk, mert egyszerre eszünk és iszunk is. Úgyhogy igen, akkor egyszer voltunk szétválasztva, mert egy orvosunk volt, és nekem várnom kellett.

Van olyan dolog, amiben nem értetek egyet? Szoktatok veszekedni?

Anna: Ahogy minden testvérpárnak, néha nekünk is szoktak jelentéktelen vitáink lenni - például, hogy mit vegyünk fel aznap. Néha egyikünknek egy másik ruha jobban tetszik, de végül kompromisszumot kötünk, mert muszáj ugyanúgy öltözködnünk. Néha pedig a pénzzel kapcsolatban vannak nézeteltéréseink, hogy én meg szeretnék venni egy ruhát, míg Lucy szerint nincs pénzünk rá. De ezek csak ilyen apró dolgok.

Lucy: Igen, nagyon ritkán veszekszünk, de akkor csak kis dolgokon. Semmi igazán fontos és lényeges, tényleg.

Mi számotokra a legjobb ebben a kapcsolatban?

Lucy: Szeretjük megosztani a történetünket és a szoros testvéri kapcsolatunkat a világgal, nem félünk önmagunk lenni. Őszinte emberek vagyunk és szeretnénk ezt az egyedi világot megosztani másokkal is. Szerintem nincs még olyan két ember, mint mi – nagyon különlegesek és egyedülállóak vagyunk.

Mi az álmotok, mire vágytok a legjobban?

Anna: Szeretnénk anyagilag teljes biztonságban élni, hogy tudjunk gondoskodni édesanyánkról és a párunkról, Ben-ről. Valamikor szeretnénk majd összeházasodni mindhárman, hogy tényleg egy család lehessünk.

Lucy: A legnagyobb cél pedig az, hogy egyszerre szüljünk és neveljük fel a gyerekeinket. Nagyon nehéz és kihívásokkal teli lesz, de ezt szeretnénk a legjobban, valamint szeretnénk megünnepelni a szerelmünket Ben-nel valahol a világban.

Fotó: Discovery
Forrás: TLC

Oldalak