Ilyen élete volt a nőknek Dzsingisz kán uralkodása alatt

A nők fizikai munkát is elláttak

Egy nomád társadalomnak egyáltalán nincs szüksége naplopó emberekre, mivel túl sok feladat van, amit meg kell csinálni. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs helye az olyan embernek, aki nem tudja hasznossá tenni magát: legyen szó akár nőkről vagy gyerekekről. A mongol nőktől nemcsak azt várták el, hogy rengeteg dologban felelősséget vállaljanak, hanem azt is, hogy végezzenek el mindenféle fizikai munkát. A nők feladata volt például a sátrak felállítása és lebontása, amit gyorsan és hatékonyan kellett elvégezniük minden alkalommal. Azt is elvárták tőlük, hogy ellenőrizzék a törzsek gyakran hatalmas állatállományát, emellett pedig természetesen főztek és gyereket neveltek.

Tehát mind a nőknek, mind a férfiaknak olyan munkákat kellett végezniük, amiket ma nehézkézimunkának nevezünk. Így nem meglepő, hogy a mongol férfiak tiszteletben tartották feleségeiket – nehéz lett volna nem észrevenni kivételességüket, mikor mindennap a saját szemükkel látták, milyen keményen is dolgoznak. A nők persze gyakran szembesültek nehézségekkel és kegyetlenséggel, erőszakkal. Dzsingisz kán anyja például arra kényszerült, hogy fiát a vadonban nevelje fel, mivel a törzs elhagyta a nőt férje halála után, így teljesen magára maradt. Ennek a nevelésnek valószínűleg köze van Dzsingisz kán későbbi, a nőkkel kapcsolatos haladó és modern gondolataihoz.

Ha Dzsingisz kán azt mondta, vedd el az egyik lányát, ajánlott volt megtenned

Dzsingisz kánnak négy fia, és rengeteg lánya volt: történelmi beszámolók szerint pedig ugyanannyira értékelte lányait, mint fiait. Egy történet szerint egyszer még meg is öletett egy férfit, aki visszautasította egyik lánya kezét. Szóval nemet mondani a kánnak rossz ötlet volt, de nemet mondani lányainak egyenlő volt a biztos halállal. Dzsingisz kán lányai esküvőjén szerette ugyanazt a közmondást elmondani, melynek lényege az volt, hogy a férfi és a nő a kozmikus puzzle két lényeges eleme, és az egyik nélkül már nem működik az egész. Elvenni a kán egyik lányát ugyanakkor halálos ítéletnek felelt meg. Szerette lányait, de még jobban szerette azt, amit azok megtehettek érte a politikai játszmák során, így elég okos volt gyermekei házasságának megszervezésében.

A mongol társadalomban a nőknek joguk volt megtagadni a frigyet, ha nem kedvelték a férjjelöltet – Dzsingisz lányainak azonban szinte mindegy volt, kihez adják őket férjhez, mivel a kán vejei általában nem éltek sokáig. Dzsingisz kán szinte mindig királyi leszármazottat választott lányainak férjként, lehetőleg egy olyan nemzet királyát, akivel a mongol uralkodó jó viszonyt ápolt. Ha pedig a királynak már más feleségei is voltak, azoknak csendben kellett tűrniük az újabbakat. Így bár a birodalomban élő nők számára az élet nagyjából rendben volt, nem voltak ilyen szerencsés helyzetben a királyok feleségei. Ami azt illeti, a király sem, akit Dzsingisz kán kiválasztott lányának, ugyanis a kán általában azonnal a házasságkötés után veszélyes küldetésre küldte vejét a mongol háborús övezetbe, ahonnan szinte biztos volt, hogy nem tér vissza élve. Ezután Dzsingisz lánya átvehette az adott királyságot, így kibővítve apja már amúgy is hatalmas birodalmát.

Leadfotó: 123rf.com

Oldalak

Szólj hozzá Te is!