Ilyen élete volt a nőknek Dzsingisz kán uralkodása alatt

A nők fizikai munkát is elláttak

Egy nomád társadalomnak nincs szüksége naplopó emberekre, mivel túl sok a feladat van. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs helye a közösségben olyan embernek, aki nem tudja hasznossá tenni magát: legyen szó akár nőkről vagy gyerekekről. A mongol nőktől nemcsak azt várták el, hogy felelősséget vállaljanak, hanem azt is, hogy végezzenek el mindenféle fizikai munkát. A nők feladata volt például a sátrak felállítása és lebontása, amit gyorsan és hatékonyan kellett elvégezniük, minden alkalommal. Azt is elvárták tőlük, hogy ellenőrizzék a törzsek gyakran hatalmas állatállományát, emellett pedig természetesen főztek és gyereket neveltek.

Tehát mind a nőknek, mind a férfiaknak olyan munkákat kellett végezniük, amiket ma nehéz, fizikai munkának nevezünk. Így nem meglepő, hogy a mongol férfiak tiszteletben tartották feleségeiket – nehéz lett volna nem észrevenni kivételességüket, a napi munka során. A nők persze gyakran szembesültek kegyetlenséggel, erőszakkal. Dzsingisz kán anyja például arra kényszerült, hogy fiát a vadonban nevelje fel, mivel a törzs elhagyta a nőt férje halálát követően, így teljesen magára maradt. Ennek a nevelésnek valószínűleg köze van Dzsingisz kán későbbi, a nőkkel kapcsolatos haladó és modern gondolkodásához.

Ha Dzsingisz kán azt mondta, vedd el az egyik lányát, ajánlott volt megtenned

Dzsingisz kánnak négy fia, és még több lánya volt: történelmi beszámolók szerint ugyanannyira értékelte lányait, mint fiait. Egy történet szerint egyszer meg is öletett egy férfit, aki visszautasította egyik lánya kezét. Szóval nemet mondani a kánnak rossz ötlet volt, de nemet mondani lányainak egyenlő volt a biztos halállal. Dzsingisz kán lányai esküvőjén szerette ugyanazt a közmondást elismételni, melynek lényege az volt, hogy a férfi és a nő a kozmikus rend két lényeges eleme, és az egyik nélkül már nem működik az egész. Elvenni a kán lányát ugyanakkor szintén nem jelentett életbiztosítást. Szerette lányait, de még jobban szerette azt, amit azok megtehettek érte a politikai játszmák során, így elég okos volt gyermekei házasságának megszervezésében.

A mongol társadalomban a nőknek joguk volt megtagadni a frigyet, ha nem kedvelték a férjjelöltet – Dzsingisz lányainak azonban szinte mindegy volt, kihez adják őket férjhez, mivel a kán vejei általában nem éltek sokáig. Dzsingisz kán szinte mindig királyi leszármazottat választott lányainak férjként, lehetőleg egy olyan nemzet királyát, akivel a mongol uralkodó jó viszonyt ápolt. Ha pedig a királynak már más feleségei is voltak, azoknak csendben kellett tűrniük az újabbakat. Így – bár a birodalomban élő nők számára az élet élhetőnek bizonyult –nem voltak szerencsés helyzetben. Ami azt illeti, a király sem, akit Dzsingisz kán kiválasztott lányának, ugyanis a kán általában azonnal a házasságkötés után veszélyes küldetésre küldte vejét a mongol háborús övezetbe, ahonnan szinte biztos volt, hogy nem tér vissza élve. Ezután Dzsingisz lánya átvehette az adott királyságot, így kibővítve apja már amúgy is hatalmas birodalmát.

Leadfotó: 123rf.com