Ilyen élete volt a nőknek Dzsingisz kán uralkodása alatt

A férjeknek meg kellett hallgatniuk feleségeiket

A nőket valójában tiszteletben tartották a mongol társadalomban, és a férfiaktól elvárták, hogy meghallgassák feleségeik tanácsát. A nyugati kultúrában ez csak az elmúlt 50-60 évben vált szokássá, szóval biztosan kíváncsi vagy arra, hogy sikerült a mongoloknak elérniük azt, hogy már Dzsingisz kán korában ilyen szabadszellemű elvekkel rendelkeztek. Nos, a mongolok bizonyosan brutális harcosok voltak, de nem voltak barbárok – legalábbis nem az élet minden területén. A mongol nőket ugyanis tisztelték, gyakran vezetőként tekintettek rájuk, és a társadalom nagyrabecsült tagjai voltak. Sokan úgy vélték, hogy egy férfinak idősebb nővel kell házasodnia, mert az idősebb nő több élettapasztalattal és bölcsességgel rendelkezik, melyek férje javát szolgálhatják, hogy ne hozzon felelőtlen és kockázatos döntéseket. Senki sem tartotta tiszteletben azokat a férfiakat, akik nem hallgattak feleségeikre, vagy nem hallgatták meg őket – ez az éretlenség és a férfiatlanság jele volt. Tehát ha azt gondoltad, hogy egy erős mongol harcos a magánéletében is faragatlan volt párjával, tévedtél.

A Dzsingisz kán-féle bíróság megmondhatta a férjnek, hogy legyen romantikusabb

Ha elképzeled a korai történelmi kapcsolatokat a férfiak és nők között, valószínűleg néhány kellemetlen dolog jut eszedbe ezzel kapcsolatban. Végül is mindannyian láthattunk képeket arról, ahogy a barlanglakók a nőket a hajuknál fogva vonszolják. Természetesen valójában fogalmunk sincs arról (sem pedig bizonyítékaink sincsenek rá), hogy hogyan is bántak igazából a barlanglakó férfiak a nőkkel, az említett képeket pedig általában nőgyűlölő karikaturisták készítették az 1950-es években. A történelem során persze rengeteg szörnyűség történt, sok kegyetlen férfi bántalmazott sok nőt. Ezért a legtöbb ember úgy áll hozzá, hogy a történelmi kultúra miatt helyénvaló azt gondolni, hogy a férfiak nagyjából mindent irányítottak, mind a hálószobában, és azon kívül is. Ez viszont nem pontosan így volt a mongol társadalomban. A nők ugyanis nagyon sok irányításra és hatalomra tehettek szert otthon, és a hálószobában is. Ha ugyanis a férfi nem teljesítette férjbeli kötelességeit a hálószobában – és ezalatt nem a beágyazást értjük –, akkor a nő ténylegesen kérhette a kormány beavatkozását.

Nincs lábelkötés

Kínában, a Mongol Birodalom déli részén a neokonfucianizmus szigorú szabályokat fogalmazott meg a nők viselkedésével kapcsolatban – egy nőnek szemérmesnek és engedelmesnek kellett lennie, és a feleségek alapvetően csak azért léteztek, hogy kiszolgálják férjeiket. Amikor pedig a férj meghal, akkor a férfi családját továbbra is szolgálniuk kellett, mivel nem volt megengedett az újraházasodás. Emellett a felső osztályokból származó nőknél már hatéves korukban megkezdődött a lábelkötés, aminek azért volt hosszú éveken át hagyománya, mert minél kisebb volt egy nő lába, annál többet ért. Eközben Mongóliában ez nem volt bevett szokás. A mongol nők kemények voltak: harcoltak a csatatéren, lóversenyeken szerepeltek, és az íjászatban is jeleskedtek. Mivel sok területen nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, egyáltalán nem vágytak kis lábakra. Nem gondoltak rájuk úgy sem, mint trófeafeleségekre, hiszen erősek voltak és szorgalmasak.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik, lapozz!

Oldalak

Szólj hozzá Te is!