Magyar kutatástól hangos az amerikai sajtó! Nagy lapok is lecsaptak az eredményekre

Az USA legnagyobb hírügynöksége, az Associated Press (AP) is beszámolt a magyar Lounge Group kutatásáról, melyet a november eleji amerikai elnökválasztás kapcsán hozott nyilvánosságra. A felmérést közlő lapok, köztük a tekintélyes Yahoo Finance-szel, együttesen havi több mint 115 millió olvasóhoz juttatják el híreiket.

Hogyan szavaz a magyar és az amerikai?

A kutatás célja a választópolgárok hangulatának felmérése, a politikai preferenciájuk és értékeik megismerése volt, főleg annak tükrében, hogy milyen mértékű hatást gyakorolt rájuk, gondolataikra a globalizáció. A felmérés kiderítette, hogy milyen tényezők befolyásolják a szavazókat, milyen szempontok szerint voksolnak - és arra is fény derült, mi a különbség egy amerikai és egy magyar szavazó gondolkodásában és viselkedésében.

Mi inkább a szakértőkre hallgatunk

Az amerikai választókkal szemben a magyarok inkább családtagjaikkal (gyerek, szülő, testvér, egyéb családtag) vagy esetleg közeli baráttal szeretik megbeszélni politikai nézeteiket, míg az amerikaiak sokkal szélesebb körben kérik ki a véleményt ebben a témakörben. Döntéseikben vallási vezetők, vagy akár helyi vállalkozások is szerepet játszhatnak, de még az influencerek szavára is sokkal jobban adnak, mint mi!

A magyarok meglepő módon sokkal inkább veszik figyelembe a politikai szakértők véleményét, mint a celebekét vagy az influencerekét, mi több, nem csak a véleményük nincs rájuk hatással, minden második magyar válaszadó már azt sem nézi jó szemmel, ha az influencerek véleményt nyilvánítanak politikai témákban.

Ezzel szemben az USA-ban teljesen más a helyzet: rengeteg példát lehet hozni a mostani választások kapcsán is, mikor celebritások nyíltan kampányoltak egy-egy jelölt mellett. (Pl. Jennifer Anniston Bidenre szavazott, Ryan Reynolds most szavazott először, Jennifer Lopezék pedig nyíltan Bident támogatják).

Nem szívesen vállaljuk fel a véleményünket

Érdekes, hogy bár az influenszerek szavára nem igazán adunk, az online környezetünkére annál inkább. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy ha egy közösségimédia-felületen az ismerősök eltérő politikai vagy társadalmi nézőponttal bírnak, a magyarok inkább nem is osztanak meg politikai, társadalmi tartalmakat, míg, ha azt gondolják, hogy azonos állásponton vannak az ismerősök, nagyobb a hajlandóság az ilyen tartalmak közzétételére.

A fentiek alapján beigazolódni látszik, hogy a magyar lakosság számára még mindig inkább tabutéma a politika. Ez persze annak a szocializációs folyamatnak is köszönhető, hogy a magyarok rendszerint később, többnyire az iskola után kerülnek kapcsolatba politikai, társadalmi ügyekkel, míg az amerikaiaknál a család után az iskola az első hely, ahol szó esik ilyen jellegű témákról.

Internet vs. televízió

A fentieken túl meglepő eredményt hozott az is, hogy ha kifejezetten hírforrásról beszélünk - tehát nem az általános médiafogyasztási szokásokról, hanem arról, hogy a hír típusú tartalmat milyen felületen fogyasztjuk - akkor az amerikaiak a televíziót, a magyarok pedig az internetes híroldalakat tekintik elsődleges hírforrásnak. Esetükben persze a TV előnye talán nem is annyira meglepő, hiszen a jelölti vitákat is minden választáskor hatalmas érdeklődés kíséri. A világhálón sem egyeznek a kedvenc felületeink, a választók itthon inkább a Facebookot részesítik előnyben, míg Amerikában a Twittert, az Instagramot és a Snapchatet használják gyakrabban.

A kutatásról: az Egyesült Államokban szeptemberben 2000 fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást 500 fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány végezte október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. További adatok forrása: NMHH, Nielsen.com, Gemius, TGI 2019/3-4 2020/1-2 és statista.com

Leadfotó: 123rf.com

Oldalak

Szólj hozzá Te is!