Mindenhonnan támadnak az álhírek, de vajon ki tudjuk védeni őket? Ennyire lengik körbe a hamis információk életünk fontos témaköreit

Ha az egészségünk a tét, még mindig inkább a szakembereknek hiszünk

Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak (69% – amit sorrendben a televízió (55%), majd a közösségi média (47%) követ –, ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az interneten való öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat, a felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben.

Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45%) az internetes hírportálokat (43%): amíg a 18-29 évesek csak 37%-a, amíg a 70 feletti korosztály közel 70 %-a fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez. Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről – érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60%-a vallotta ezt –, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek – a legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán 3 százalékuk ad.

Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (a 18-29 évesek 32%-a), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság.

Miközben a nők táborában az orvosok számítanak egyes számú információforrásnak, a férfiaknál az internetes hírportálok: amíg a nők közül minden második válaszadó keres fel egészségügyi kérdéssel szakembert, ez az arány a férfiaknál 38 százalék, ami esetükben látványosan elmarad az online híroldalak népszerűségétől (46%). A megkérdezettek egészségügyi témában hitelesebbnek tartják a hosszabb írásokat: ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kategóriában, mint az általános tájékozódásban (39% vs 27%). Ezzel szemben a képeket kevésbé ítélik relevánsnak (29% vs 38%). Mindezekkel együtt a válaszadók 75 százaléka saját bevallása szerint szívesebben olvas rövidebb cikkeket.

Küzdelem az álhírek ellen

Az egészséggel kapcsolatos álhírek nem csak alááshatják a megbízható, szakmailag hiteles tartalmakba vetett bizalma, de ennél is komolyabb, akár veszélyes következményekkel is járhatnak.

„A mögöttünk álló pandémiás időszakban különösen nagy feladat hárult azokra a kiváló hazai szakemberekre, intézményekre, szervezetekre és civilekre, akik napi munkájuk vagy egyedi kezdeményezéseik révén mind a magyarok jobb egészségértéséért, és így az egészségügyi álhírek ellen is dolgoznak. Ezért 2022-ben az idén immár 7. alkalommal meghirdetett Egészségértés Díj fókuszába az egészséggel, egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos álhírek elleni küzdelmet, a minél szélesebb rétegeket elérő, hiteles tájékoztatásra való törekvést helyzetük.” – emelte ki dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.

A leginnovatívabb egészségértést fejlesztő programok széleskörű megismertetését, továbbfejlesztését segítő, idén már 4 millió forint az összdíjazású elismerésre szeptember 12-től lehet pályázni a www.egeszsegertes.hu oldalon keresztül, ahol a pályázati feltételek és minden további információ is megtalálható. A legjobb egészségértést fejlesztő projekteket az Endrei Judit médiaszemélyiségből, a Kor-Határtalanul program megalkotójából, a dr. Kulja András sebész szakorvos jelöltből, az Egészségértés Díj 2021-es díjazottjából, valamint Oliver Rozborilból, az AIPM elnökéből álló szakmai zsűri választja ki.

Forrás: Next9 Fotó: 123rf