Jakabos Zsuzsanna: A siker egyetlen fokmérője a boldogság

Jakabos Zsuzsanna rövid pályás Európa-bajnok úszónőnk 2004-ben vett részt élete első olimpiáján, ma már a negyedikre készül. Annak ellenére, hogy 2013-ban egy ízületi gyulladás miatt meg kellett műteni a vállát, egy pillanatra sem adta fel. A nem mellesleg gyönyörű 26 éves tehetséggel arról beszélgettünk, mi jelenti számára a motivációt és hogyan éli meg a sikert.

"Vannak nehezebb pillanatok"

Hogy néz ki egy átlagos napod?

Az átlagos napom igen rövid. Reggeli, vizes edzés, szárazföldi edzés, ezt követően ebéd, csendes pihenő, edzés, vacsora, majd alvás. Ebbe próbálom belezsúfolni még a házimunkát és a hivatalos ügyeket.

Ezek szerint eléggé be vannak táblázva a napjaid, nem lehet könnyű. Mi motivál mégis?

Az, hogy kihozzam magamból a legjobbat. Szerencsére objektív a sportágunk: egyértelmű szabályok, méterek, másodpercek, úgyhogy mindig tudom, hol tartok és mi a munkám eredménye.

Előfordul, hogy az úszást már munkának és kötelességnek érzed, nem szerelemnek?

Nem érzem munkának. Vannak nehezebb pillanatok, de mindig arra gondolok, hogy hálásnak kell lennem a sorsnak, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, és emlékeztetem magamat arra, hogy ez csak nagyon kevés embernek adatik meg. Szerencsesnek érzem magam, a napi 7 óra edzés ellenére.

Érezted már úgy, hogy nem bírod tovább? Ilyenkor mit teszel azért, hogy ki tudj mászni a gödörből?

Érezni számtalanszor érzi az ember, hiszen erről szól az edzés. Akár fizikai, akár lelki a nehézség, próbálom emlékeztetni magam, mennyire szerencsés helyzetben vagyok, illetve hogy hálátlanság lenne mindezt feladni.

Fotó: facebook.com/MarcaliGaborFotoriporter