Bowie stílusa forradalom volt – de csak most derült ki, mi tette őt igazán halhatatlanná

David Bowie a színpadi átalakulások mestere volt, ám már jóval hírneve előtt kísérletezni kezdett külsejével és identitásával.

Művész a Marsról

David Bowie neve mára egyet jelent a kreatív sokoldalúsággal, a művészi megújulással és az önkifejezés határainak folyamatos feszegetésével. Pályafutása során Bowie számtalanszor újraértelmezte magát – zenei stílusát, megjelenését, sőt még a nevét is. Ezek közül talán a legismertebb és legmeghatározóbb átalakulása a Ziggy Stardust nevű alteregó megszületése volt, amely 1972 tavaszán robbant be a köztudatba a Starman című kislemez révén. Sokak szerint ez volt az a fordulópont, amikor Bowie végérvényesen betört a popkultúra élvonalába, és ekkor kezdődött igazán az a karrier, amelyet ma legendásként tartunk számon.

Ziggy Stardust egy földönkívüli rocksztár figurája volt – extravagáns és minden szempontból látványos. A karakter nem csupán egy zenei koncepció része volt, hanem egy teljes performansz, amely Bowie-t nemcsak zenészként, hanem színpadi előadóként és vizuális művészként is új szintre emelte. A The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars című album – amely Bowie egyik legnagyobb hatású lemeze lett – egyszerre volt egy sci-fi történet, társadalomkritika és önkifejező projekt.

A közvélemény hajlamos úgy tekinteni erre a korszakra, mint Bowie „születésére” mint igazi kreatív entitás, pedig ekkorra már közel egy évtizednyi tapasztalat, zenei útkeresés és sikertelen próbálkozás állt mögötte. Az 1969-es Space Oddity ugyan hozott számára egy rövid ideig tartó figyelmet, de ezt követően hosszú éveken át sodródott a brit zenei színtéren, keresve saját hangját – és közben számos divatbakit és zenei irányváltást is megélt.

Azonban mik is voltak ezek a próbálkozások? Kattints a következő oldalra a részletekért!