Bitcoin - Amit a virtuális fizetőeszközzel kapcsolatban tudni kell
Technológia
A hálózat tagjainak legalább egy digitális pénztárcája van fejenként. Ezek a tárcák tartalmaznak nyilvános-privát kulcspárokat, melyek a tranzakciók lebonyolításához szükségesek - a privát kulcs az aláíráshoz (jóváhagyáshoz) kell, a nyilvános pedig a fizetés fogadásához.
A rendszer egyik problémája, hogy meg kell akadályozni azt, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször is elköltse. Erre azt találták ki, hogy az adatbázis minden tizedik percben egy olyan új blokkot hoz létre, amiben biztosan nincs túlkötés, tehát az ebben szereplő tranzakciókat a hálózat megtörténtnek tekinti. Minden megjelenő blokk után a közzétevő csomópontnak részesedés jár a létrejött pénzből, ami gyakorlatilag a "semmiből" keletkezik. Eleinte 25 BTC járt, tavaly július óta azonban lecsökkent 12,5 BTC-re. Ez a jutalom tovább csökken majd. Mivel az így kiosztott bitcoinok begyűjtése miatt új célprogramok jönnek létre, ezt a folyamatot másnéven "bányászatnak" (mining) is szokták nevezni.
Ahogy már említettük, a folyamat közelít a 21 milliós határhoz, a felhasználók motiválása érdekében pedig kitalálták, hogy a tranzakciók után jutalékot kaphatnak. Ez úgy működik, hogy az adott blokkot létrehozó csomópont az ott zajló utalásokhoz tartozó bónuszokat a saját javára (címére) írhatja, ezzel ösztönözve az újabb blokkok létrehozását.
Ellenőrzés
A hálózatban arra törekednek, hogy minden bitcoincímhez tartozó egyenleg ellenőrizhető legyen, ezért a korábbi tranzakciókat eltárolják, ebből fakadóan az adatbázis folyamatosan nő. 2011 nyarán ez alig pár száz MB volt, idén felugrott 15 GB-ra. A BTC kibocsátója (Nakamoto) szerint az adatbázis növekedésével elkerülhetetlen lesz, hogy egy idő után csak a releváns részt tárolják. Erre szolgál az úgynevezett Merkle fa, ami lehetővé teszi a kliensek számára, hogy csak olyan információt raktározzanak el, amiről tudják, hogy a jövőben biztosan szükség lesz rá, a többitől pedig megválhatnak.