Bitcoin - Amit a virtuális fizetőeszközzel kapcsolatban tudni kell

Tények a digitális valutáról, amikkel nem árt tisztában lennünk.

Virtuális fizetőeszköz

Kevés olyan technológia létezik, ami akkora port kavart volna az elmúlt időszakban, mint ahogy a bitcoin. Mostanában egyre többen dobálóznak ezzel a fogalommal, egyre többször kerül a Google keresőjébe, de miről is beszélünk pontosan? Ez lenne a jövő fizetőeszköze? Fizetőeszköz a bitcoin egyáltalán? Mire használják? Hogyan működik? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Mi a bitcoin?

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság globális méretű volt, nem csak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem világszerte számos országban érezhető volt a hatása (a probléma a nyugat-európai bankokat is érzékenyen érintette). A pénzügyi krízis során több jelentős vállalat csődöt jelentett, vagy épp versenytársaival egyesült. Közvetlenül a katasztrófa bekövetkezte után (2009. január 3-án) valaki - akit csak Satoshi Nakamoto néven ismernek - kibocsátott egy különleges fizetőeszközt, a bitcoint (BTC). Egy olyan virtuális valuta jött létre, amely nem függ a hatóságoktól, és olyan adatbázisra támaszkodik, ami tartalmazza a különböző fizetések, tranzakciók adatait, a biztonságot pedig digitális szignók - aláírások - garantálják.

A bitcoinokat úgy képzeljük el, mint virtuális pénzérméket, melyek egy digitális pénztárcában (úgynevezett pénztárcafájlban) tárolhatók, akár számítógépen, telefonon, küldésükhöz/fogadásukhoz pedig csak egy saját bitcoincímre van szükség. Olyan, mintha e-maileznénk, csak nem levelet írunk, hanem BTC-t továbbítunk, illetve kapunk. Mivel a folyamatot nem irányítja senki központilag, ezért a tranzakciókat úgyszintén nem kontrollálja semmilyen hatóság, így mindennemű manipuláció vagy inflációgerjesztés kivédhető.

Bitcoin a gazdaságban

Vannak olyan speciális, úgynevezett devizatőzsde-weblapok, ahol bizonyos devizákra - például amerikai, ausztrál, kanadai dollárra, angol fontra vagy euróra - át és vissza lehet váltani a bitcoint (a jelenlegi állás szerint például 1 BTC = 13,960 USD). Ma már számos kereskedő/szolgáltató elfogadja ezt a digitális fizetőeszközt, valamint közérdekű felajánlásokra is használható. Hátrány, hogy mivel a fizetés nem egy központon át zajlik (nem hagyományos banki rendszeren keresztül mondjuk), a teljesített tranzakciókat nem lehet visszavonni, így csalás gyanúja esetén nincs lehetőség a korábbi fizetések sztornózására.

2013 novemberéig több mint 12 millió bitcoin jött létre, még ebben az évben a teljes mennyiség fele állt rendelkezésre, idén pedig a háromnegyede. Számuk a 21 millióhoz tart. A határ elérésének közeledésével párhuzamosan a BTC értéke nőhet.

Névtelenség és a hálózat működése

A bitcoin hálózat úgy működik, hogy a tranzakciók nyilvánosak, azonban az, hogy azokat kik hajtották végre már nem. Ha például A küld B-nek 12 BTC összeget, akkor az adatbázisban csak az lesz kimutatható, hogy két cím között mekkora mennyiség mozgott, de a tulajdonosok névtelenek maradnak. A résztvevőknek megvan a lehetősége arra, hogy felfedjék magukat, de ha ezt önszántukból nem teszik meg, akkor nem tudják őket azonosítani.

Bitcoincím

A hálózatban a küldő és fogadó csak a már fent is említett bitcoincímével szerepel, ami kemény szakzsargonnal elmagyarázva egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, mely lehetővé teszi a tulajdonosának a tranzakciók igazolását egy aláírással. Azt meg kell említeni, hogy egy tulajdonoshoz rengeteg - bármennyi - bitcoincím tartozhat, így lehetetlen nyomon követni az utalásokat.

Lapozz, cikkünk folytatódik!

Fotó: 123rf

Oldalak

Szólj hozzá Te is!