Ez már a bérlő-generáció? Egyre kevesebb fiatal jut saját lakáshoz

Nem könnyű a mai fiatal felnőttek élete.

Nem a kényelem a fő szempont

A Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási jelentésének első fejezetét rendhagyó helyszínen mutatta be: az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén. Hogy miért? Mert ez a fejezet kifejezetten a fiatalok lakhatási problémáival foglalkozott. Az érdeklődés olyan számottevőnek bizonyult, hogy még a szervezőket is meglepte, persze pozitív értelemben. És mi derült ki a felmérésből? Nos, a kilátások sajnos nem reménykeltőek. A 35 év alatti fiatal felnőttek egyre nagyobb százaléka él még a szüleivel közös háztartásban, derült ki a legutóbbi adatokból. Pedig a fiatalokban megvolna rá a hajlandóság, hogy saját otthont teremtsenek maguknak, tehát olybá tűnik, a többséget korántsem puszta kényelmi szempontok motiválják az otthonmaradásban, egyszerűen az ingatlanpiac nem teremt számukra kedvező feltételt ahhoz, hogy saját lakásba költözzenek. Míg az ezredforduló tájékán a 35 év alatti fiatal felnőtteknek csupán tíz százaléka lakott albérletben, addig napjainkra sajnos ez a szám legalább a háromszorosára duzzadt. Úgy tűnhet tehát, a mai huszon- és harmincévesek már az úgynevezett "bérlő-generáció" tagjai, vagyis a többségnek huzamosabb időre kell berendezkednie arra, hogy nem jut saját lakáshoz.

Lapozz tovább, cikkünk folytatódik!

Gondok az albérletpiaccal

2017-ben még a 35 év alattiaknak "csupán" 60 százaléka lakott a szülőkkel egy háztartásban, tavaly viszont ez a szám már megközelítette a 63 százalékot, ami látványosan meghaladja a 48 százalékos európai arányt. Nyugat-Európában már korábban felismerték a tényt, hogy az ingatlapiac jelentős átrétegződése miatt egyre több fiatal kényszerül az albérlet kevésbé vonzó lehetőségére, csakhogy Nyugaton az albérletpiac jogilag szabályozott, Magyarországon pedig ez egyelőre nem mondható el. Az albérletek kiadása hazánkban javarészt a gazdasági szürkezónában történik, sokszor homályos, jogilag problematikus feltételekkel és szerződésekkel. A tulajdonosok sok esetben rövid távú szerződéseket kötnek, ami a bérlőket hozza hátrányos helyzetbe, arról nem is beszélve, hogy a hazai albérletpiac sajnos sok esetben roppant diszkriminatív: a gyermekkel vagy háziállattal költözni szándékozók egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen találnak számukra megfelelő lakást. A helyzetet csak tetézi, hogy a piacról rengeteg bérlakás is hiányzik.

Lapozz tovább a folytatásért!

Nem felelnek meg az elvárásoknak

A fiatalok rendkívül kiszolgáltatottak a lakáspiac szüntelen változásainak. Már egyetemi-főiskolai tanulmányaik alatt az egyik legégetőbb, legfontosabb megoldásra váró kérdés a lakhatás a számukra. Csak a fővárosban háromszor annyi kollégiumi férőhelyre lenne szükség, mint amennyi jelenleg biztosítva van. Aki pedig a túljelentkezés, illetve a helyek korlátozott száma miatt nem jut be a kollégiumba, annak marad B-tervként az albérlet, ami jelentősen megdrágítja a fővárosi életet, ráadásul sokszor a szülőkre is komoly terhet ró. Ekkor jön a képbe a diákhitel, melynek felvételével ideig-óráig ugyan enyhíthetők az anyagi terhek, ám a hitelt vissza kell fizetni. Ami pedig a lakásvásárlást illeti, ebben az esetben a fiataloknak csak elenyésző töredéke tud megfelelni a bankok támasztotta komoly hitelfelvételi kritériumoknak, hiszen sokan túl keveset keresnek, illetve nincs meg a kellő anyagi tőkéjük. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon eleve csak kevés fiatal rendelkezik megtakarításokkal. Mi lenne tehát a jó megoldás? A lakásállomány bővítése, a bérlakáshoz jutás lehetőségeinek kibővítése, és az albérletpiac szigorúbb jogi szabályozása - erre a konklúzióra jutottak a szervezők.

Leadfotó: 123rf.com