Ezt árulja el az egészségedről a széklet színe, állaga - Még a fogyókúrát is befolyásolhatja

A székletürítési szokásaink nem tartoznak a legtrendibb társalgási témák közé, mégis beszélnünk kell róla - fontos információkat lehet belőle leszűrni, és a fogyókúrát is befolyásolhatja. Szakértőnk, Dr. Gajdács Ágnes obezitológus, testsúlygyógyász cikkét olvashatjátok.

Miért fontos?

Az obezitológiai (túlsúlygyógyászattal foglalkozó) orvosi rendelőben nagyon fontos a székelési szokások feltérképezése, hiszen a fogyókúra sikeréhez, és az egészséges életstílus hosszú távú átalakításához is nélkülözhetetlen az eltérések rendezése. Nem véletlen, hogy sok esetben a táplálkozási- és mozgásnaplót székletnapló vezetésével is ki kell egészíteni. Így fény derülhet olyan problémákra, mint a székrekedés, aranyeresség, irritábilis bél szindróma, hasmenés, vagy egyéb székletváltozás pl. fogyókúrás diéta miatt.

Kis széklet-tan

Az emberek többsége nem is gondolná, hogy a széklete milyen sok mindent elárul az életmódjáról, táplálkozási szokásairól, betegségeiről. Érdemes tehát minden kisebb-nagyobb széklet-kupacot alaposan megnézni, mielőtt lehúzzuk a WC-n. Kevesen tudják, hogy a széklet többféle alkotórészből áll, legnagyobb arányban (3/4 részben) vizet tartalmaz. Átlagos étkezés mellett a széklet szilárd alkotórészének kb. egyharmada megemésztetlen rostokból áll. Minél több zöldséget, gyümölcsöt eszik valaki, annál nagyobb a napi ürített székletmennyiség, ami az átlagos 10-20 dkg-os székletadag helyett akár 40-50 dkg-os székletkupacot jelenthet.

Egyharmad a lecserélt bélbaktériumokból áll, míg a harmadik harmadban eltávolításra ítélt salakanyagokat (pl. epesavakhoz kötött kemikália, vagy gyógyszer maradványok) találhatunk. A széklet természetes színe sárgásbarnától sötétebb barnáig többféle árnyalat lehet. Bizonyos színárnyalatok esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ilyen például a szurokfekete, kenőcsös széklet, ami emésztett vér jelenlétére utalhat, de gondoljuk át, nem szedünk-e vaspótló tablettát, orvosi szenet, illetve nem fogyasztottunk-e nagyobb adag vörösbort, vagy véres hurkát, céklát. Friss piros vér a székletben vagy székleten szintén orvosi vizsgálatot igényel. A zsírfényű fehéres-sárgás széklet epeürülési zavarra utalhat, a nagy mennyiségű, bűzös, zsírcseppeket tartalmazó széklet pedig hasnyálmirigy betegségre jele lehet.

A széklet állagának egységesítésére szolgál az ún. Bristol- székletskála, ami alapján 7 különböző típusba sorolhatjuk a székletünket. A Bristol-típusok alapján kiderül, hogy milyen gyorsan halad át a bélrendszerünkön az elfogyasztott táplálék. Az 1., székszorulásos típusnál ez az időtartam akár 100 óra is lehet, míg a 7., erősen hasmenéses típusnál akár 10 óránál kevesebb is lehet. Az egészséges emésztésre jellemző elérendő típus a Bristol 3., vagy 4. típusba tartozó széklet.

Lapozz a folytatásért!

Fotó: imgarcade.com

A hasmenés és székrekedés nyomában

„Lassú az anyagcserém, ezért nem tudok fogyni.” A túlsúlygyógyászati rendelésen gyakran elhangzik ez a mondat, ami ebben a formában ráadásul helytelen. Gyakori tévedés ugyanis, hogy a lassú anyagcsere kifejezést használják a székrekedésre, miközben két különböző fogalomról van szó.

Az anyagcsere során a szervezet állandóan anyagot vesz fel (pl. oxigén, víz, táplálék) a környezetéből, azt önmagához hasonlóvá átalakítja, abból energiát nyer, raktározza, vagy kiválasztja. A bélműködés gyorsaságára viszont a napi/heti székletszám és a széklet állaga alapján következtethetünk.

Normálisak a székelési szokásaink napi maximum 2 – heti minimum 3 székletürítés esetén. Hasmenésről akkor beszélünk, ha naponta legalább háromszor van a megszokottnál hígabb (Bristol 6,7 típus) széklet. Hasmenést leggyakrabban valamilyen fertőzés, gyulladás, vagy gyógyszerszedés (antibiotikum) okoz, de a bélrendszer fokozott érzékenységével járó irritábilis bél szindróma (IBS) is állhat a háttérben. Hosszabb ideig fennálló hasmenés bizonyos ételallergiák (pl. tejfehérje-, tojás-, glutén-, vagy szójaallergia) és intoleranciák (pl. laktóz-intolerancia) tünete is lehet, kivizsgálást igényel.

Székrekedésről van szó, ha egy éven belül minimum 3 hónapon át a következő panaszok közül legalább kettő fennállásakor: heti 0-2 kemény széklet ürül (Bristol 1,2.típus), a székürítés erőlködéssel jár, nem teljes a kiürülés érzés, és kézzel rásegítés is szükséges lehet. A székrekedés igen gyakori, a felnőtt lakosság 20-30%-át érinti.

A székrekedést okozhatja a nem bélbarát életmód: a túlfinomított, rostszegény étrend és kevés folyadék fogyasztása csökkenti a székletmennyiséget, kisebb ingert jelent a bélfalnak a továbbításra. A mozgásszegény életmód miatt szintén lassul a bélmozgás. Az állandó időhiány, stresszes életmód miatt a székelési inger tudatos elnyomása is gyakori. Bizonyos betegségek: pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés is okozhatnak székrekedést, ill. savkötő, hangulatjavító, fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is. A székrekedés gyakori terhesség során, illetve idősebb életkorban. A székrekedés pl. puffadást, aranyeret, végbél-berepedést okozhat, és hozzájárul a divertikulózis (vastagbél kiboltosulások) kialakulásához, sőt akár a vastagbélrák kockázatát is növelheti.

Fotó: askmen.com

Széklet és fogyókúra

A fogyókúrák egy része a székletre is hatással van. Zsíros székletet okoznak például a zsírmegkötő hatású fogyást segítő gyógyszerek (orlistat), vagy „zsírmágnes” táplálék kiegészítők is. A vényköteles orlistat zsíros étkezések esetén segít, gátolja a gyomor-bélrendszerben az étellel elfogyasztott zsír kb. 1/3 részének megemésztését, mert a zsírbontó enzimek, a lipázok működését akadályozva azok bizonyos zsírmennyiséget már nem tudnak lebontani. Az emésztetlen zsír nem tud felszívódni és kiürül a szervezetből, ezért zsíros, olajos lesz a széklet.

Hasmenéshez vezethetnek a fogyókúra során szedett készítmények is pl. mesterséges édesítőszerek, cukoralkoholok (pl. xilitol, eritritol - akár napi több adag rágógumi használat kapcsán) és ezeket tartalmazó ételek, italok, szennalevél, kutyabenge tea, egyéb hashajtók, napi nagyobb adag koffein fogyasztás (pl. kávé). A dohányzás szintén serkenti a bélmozgást, és az emésztőmirigyek működését, leszokáskor átmenetileg székrekedés hajlam alakulhat ki.

A székrekedés gyakran érinti a súlytöbblettel rendelkezőket, hiszen a hízáshoz vezető életmód egyben a székrekedés kialakulásáért is felelős. Bizonyos fogyókúrák viszont szinte biztosan jelentős székrekedést okoznak. Ilyenek a szénhidrát bevitel jelentős mennyiségi korlátozását előíró diéták, pl. az Atkins-diéta 1. és 2. szakasz, a South Beach-diéta 1. szakasz, vagy a Ducan-diéta 1. Szakasz, ahol a nagyon alacsony rostbevitel székrekedéshez, puffadáshoz vezet. A Ducan-diéta a székrekedés ellen paraffinolajat ajánl, ami ugyan síkosítja a székletet, de hosszú távon bélnyálkahártya gyulladást okozhat, és akadályozza a zsírban oldódó vitaminok (pl. D3 vitamin) felszívódását.

Az egészséges fogyókúra jó hatású lehet

Az egészséges fogyókúra kedvezően hat a bélműködésre. A rostdús étrend (gyümölcsök, zöldségek, zabkorpa, útifű maghéj, lenmagpehely, aszalt szilva stb.) és a folyadékbevitel normalizálása a bélflórára is kedvező hatást gyakorol. A gyomor teltsége serkenti a vastagbél mozgást, ezért éhgyomorra naponta többször igyunk 1 pohár vizet. A napi rendszeres testmozgás szintén mozgatja a beleket. Fontos a normális székelési ritmus helyreállítása, ezért a székelési inger fellépése esetén a mielőbbi székürítés segít a székrekedés megelőzésében, gyógyításában.

A fogyókúrának mindig hasznos eszköze a táplálkozási-, folyadékfogyasztási-, illetve a mozgásnapló, melyeket a székletnaplóval érdemes kiegészíteni. A székletnaplóba az székletürítések időpontját, a székletmennyiséget, és a Bristol-típust kell feljegyezni. Ezeket az adatokat a táplálkozási-, és mozgásnaplóval egybevetve kiderül, hogy megfelelő-e a bevitt rost-, és folyadékmennyiség, bizonyos ételek, italok, testmozgás, vagy stresszhelyzet hatással van-e a székletürítésre. Ez a kombinált székletnapló vezetés a testsúlyunkon kívül az egészségünkre is kedvező hatással van.

Fotó: everydayhealth.com; Leadfotó: readersdigest