Ez az ártalmatlannak tűnő szokás butábbá tesz: mind csináljuk nap mint nap, pedig nem kellene

Amikor a rágógumi már nem játék
Nem szabad figyelmen kívül hagyni tehát, hogy a rágógumi hosszabb távú, rendszeres fogyasztása az agyi működésre is közvetett hatással van. A gyakori rágás ugyanis megváltoztatja az étkezési szokásokat is: aki sok rágógumit fogyaszt, az hajlamos kevesebb valódi ételt enni, ugyanakkor olyan anyagokat juttat a szervezetébe, amelyek gátolják bizonyos tápanyagok felszívódását. A magnézium és a kalcium hiánya például komoly hatással lehet az idegrendszer teljesítményére, így a memória és a figyelem is romolhat. Egyes kutatások arra is rámutattak, hogy a rágógumizás során az agy folyamatosan apró, ismétlődő impulzusokat kap, amelyek hosszú távon nem stimulálóak, hanem éppen ellenkezőleg: kimerítik a figyelmi rendszert. Ez a jelenség magyarázhatja, miért tapasztalnak sokan koncentrációcsökkenést vagy szellemi fáradtságot, ha egész nap rágóznak. Bár elsőre hihetetlennek tűnhet, de ez az apró, mindennapi szokás tehát olyan hatásokat vált ki, amelyek alattomosan, szinte észrevétlenül teszik tompábbá az elmét. A modern ember sokszor keresi a gyors megoldásokat a stressz levezetésére vagy az éberség megőrzésére, de a rágógumi hosszú távon éppen az ellenkezőjét eredményezi, mint amit várnánk tőle.
























