A test tehát valóban megérzi, amikor eljön az idő. Nem feltétlenül tudatosan, hanem biológiai szinten. A szervezet elkezdi leállítani a rendszereket, amelyek már nem szükségesek, és a tudat egyfajta átmeneti állapotba kerül. A halál előtti percekben sokan békét éreznek, mintha a test és az elme felkészülne az átlépésre. A félelem gyakran nem a halál pillanatában jelentkezik, hanem jóval előtte, amikor az ember még ragaszkodik az élethez. Amikor azonban a test elkezdi leengedni a terheket, sokan arról számolnak be, hogy a félelem eltűnik, és helyét valami egészen más veszi át: nyugalom, elfogadás, vagy egyfajta lebegő állapot.
Fotó: Pinterest - illusztráció
A test tehát valóban megérzi, amikor eljön az idő. Nem feltétlenül tudatosan, hanem biológiai szinten. A szervezet elkezdi leállítani a rendszereket, amelyek már nem szükségesek, és a tudat egyfajta átmeneti állapotba kerül. A halál előtti percekben sokan békét éreznek, mintha a test és az elme felkészülne az átlépésre. A félelem gyakran nem a halál pillanatában jelentkezik, hanem jóval előtte, amikor az ember még ragaszkodik az élethez. Amikor azonban a test elkezdi leengedni a terheket, sokan arról számolnak be, hogy a félelem eltűnik, és helyét valami egészen más veszi át: nyugalom, elfogadás, vagy egyfajta lebegő állapot.