Tünetei, diagnózisa, kezelése: minden, amit a migrénről tudni kell
Kialakulásának lehetséges okai
A betegség pontos oka nem ismert, az agyi erek görcsös összehúzódását majd kitágulását, valamint egyfajta hátulról előre, hullámként terjedő agyi működészavart sejtenek a panaszok mögött. Nagy valószínűséggel a környezeti tényezők és az életmód is előidézhet migrént: a leggyakoribb rohamokozók között a stresszt, a hormonális változásokat, a kialvatlanságot, illetve az életritmus felborulását említik.
A migrén tünetei
A migrén bevezető szakaszát fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi. Ezután általában a látászavarokból, vibráló, cikkcakkos fényekből álló migrénaura következik, amit kb. egy órával később a fejfájás követ. Az aura a fejfájás kialakulása után is fennmaradhat, de jelentkezhet a fejfájás után, illetve akár a migrénes roham nélkül, önállóan is. A migrént a következő tünetek kísérhetik:
- émelygés, hányás
- fény-és hangérzékenység
- gyengeség
- hangulatingadozás
- térlátás elvesztése
- végtagok zsibbadása
- beszédzavar
- szédülés
Az aurás szakaszt követő lüktető, pulzáló fejfájás kínja a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlennek tűnőig terjedhet. A roham tipikusan 4-72 óráig tart, ám az, hogy kinek hányszor alakul ki migrénje, egyénenként változik: van, aki havonta többször, míg más évente csak egyszer küzd meg vele.
Vizsgálata
A migrén diagnózisa előtt rendkívül alapos neurológiai vizsgálatra van szükség, a tünetek hátterében ugyanis gyakran más szervi bajok is állhatnak, illetve fontos feltárni a kísérőbetegségeket is. Azt, hogy valakinek migrénje van-e vagy sem, csak és kizárólag orvos állapíthatja meg, öndiagnózis alapján nem lehet kijelenteni, hogy betegek vagyunk.
Fotó: 123rf.com
Oldalak
