Ezért lett domináns az omikron: még csak gazdaszervezet sem kell a terjedéséhez
Kiderült, miért terjed jobban és gyorsabban az omikron, mint a korábbi variánsok. Sokkal erősebb „túlélő-ösztönnel” bír, mint elődei.
Sokkal tovább túlél bizonyos felületeken
Egy friss japán kutatásból az derül ki, hogy hosszabb ideig tud túlélni a koronavírus omikron variánsa különböző hordozófelületeken, mint a vírus korábbi változatai, írja a Euronews. Ez lehet az oka annak, hogy egyre inkább kiszorítja a szintén rendkívül fertőző delta variánst, és mára a megbetegedések nagy részét az omikron okozza.
A Kiotói Prefekturális Orvostudományi Egyetem egyik csapata által publikált kutatás szerint az omikron sokkal hosszabb ideig él túl a műanyag felületeken vagy az emberi bőrön, mint elődei. Míg az eredeti vírus átlagos túlélési ideje a műanyag felületeken 56 óra volt, addig az alfa variánsnál ez 191,3 óra, a béta verziónál 156,6 óra, a gammánál 59,3 óra, a deltánál pedig 114 óra volt. Ehhez képest az omikron 193,5 óráig – vagyis nyolc napig – marad fertőzőképes. Az emberi bőrön is legalább 21 órán át megmarad. Ennek oka, hogy az omikronnak nagyon jó a „környezeti stabilitása”, vagyis hosszú időn át fertőzőképes bír maradni gazdaszervezet nélkül is.
A halottak bőrmintáin, melyeket a kísérletben használtak, az eredeti vírus átlagos túlélési ideje 8,6 óra volt. Az alfa verziónál ez 19,6 órára nőtt, a bétánál 19,1 órára, a gammánál 11 órára, a deltánál 16,8 órára, az omikronnál viszont már 21,1 órára. Megjegyzendő az is, hogy a vírusmutációk általában ellenállóbbak voltak az etilalkoholos fertőtlenítéssel szemben, mint az eredeti vírus – de 15 másodperccel az alkoholos kézfertőtlenítés után végül minden esetben inaktívvá váltak a bőrön. "Így bizonyítást nyert, hogy erősen ajánlott betartani a WHO által javasolt kézfertőtlenítést és a fertőtlenítők használatát” – mondták el a kutatók.
„A tanulmány megmutatta, hogy a vizsgált variánsok közül az omikronnak van a legjobb alkalmazkodóképessége, ez pedig arra utal, hogy ez a rendkívül jó környezeti alkalmazkodás lehet az egyik oka annak, hogyan tudta az omikron variáns kiszorítani a deltát ilyen gyorsan” – írják a szerzők.
Az omikron mostanra minden európai uniós országban megjelent, a tagállamok többségében pedig átvette a domináns vírusmutáció helyét is. A legnagyobb arányban Finnországban (a vizsgált minták 99,9 százaléka), Belgiumban (99,7 százalék), Máltán (99,3 százalék) és Dániában (98,8 százalék) mutatták ki.
Hazánkban nem alakult ki egységes szakmai álláspont abban a tekintetben, mely személyek esetében jár egyértelmű előnnyel a negyedik koronavírus elleni védőoltás felvétele. Több mint 20 magyar egészségügyi szakértő szerint a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható, annak felvétele az alábbi csoportok számára javasolt.