Koronavírus: a gyógyultak harmadánál mentális zavar jelentkezett

Egy kutatás szerint a súlyos lefolyású Covid-19-fertőzés utáni hat hónapban a gyógyultak 34%-ánál lépett fel valamilyen mentális vagy neurológiai panasz.

Mi történik a koronavírus után?

Háromból egy olyan embernél, akinél súlyos lefolyású volt a koronavírus-fertőzés, a gyógyulás utáni hat hónapban diagnosztizáltak valamilyen neurológiai vagy pszichés zavart – derül ki az Oxfordi Egyetem kutatásból a The Guardian cikke alapján.

A vizsgálatban több mint 230 ezer, főként amerikai ember vett részt, akiknek 34%-uk tapasztalt valamilyen a mentális problémát a Covid-19-fertőzés után. A leggyakrabban fellépő panasz a szorongás volt, ami a résztvevők 17%-ánál alakult ki. A neurológiai panaszok ritkábbak voltak a mintában, de egyáltalán nem szokatlanok. A koronavírus miatt intenzív ápolásra szorulók 7%-a kapott később sztrókot, és majdnem 2%-ukat demenciával diagnosztizálták fél éven belül.

A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a veszélyek sokkal gyakoribbak voltak azoknál, akik koronavírussal fertőződtek meg, mint az influenzán vagy egyéb légúti fertőzésen átesetteknél. Az életkort, nemet, etnikumot és az alapbetegségeket is figyelembe véve megállapították, hogy a Covid-19 után 44%-kal nagyobb az esélye a mentális és neurológiai zavarok megjelenésének, mint az influenza esetén.

Már korábbi kutatások is rámutattak, hogy a fertőzés utáni három hónapban nagyobb az esélye a hangulati és szorongásos rendellenességek fellépésének, a neurológiai és pszichológiai kockázatok megjelenésének tényére és arányára azonban csak a mostani eredmények derítettek fényt. A szorongás mellett (17%) a leggyakoribb panaszok között szerepelnek a hangulatzavarok (14%), a kábítószerfüggőség (7%) és az álmatlanság (5%). A neurológiai rendellenességek előfordulási gyakorisága alacsonyabb volt, az agyvérzés a résztvevők 0,6%-ánál, a demencia pedig 0,7%-uknál jelentkezett.

A kutatók most a hosszútávú hatásokat vizsgálják, ezen kívül pedig felhívták a figyelmet a vizsgálat korlátaira is. Az egyik és legfontosabb ilyen, hogy nem minden koronavírus-fertőzött részesül egészségügyi ellátásban (így az ő adataikat nem is tudták vizsgálni), a kórházban kezeltek pedig valószínűleg sokkal súlyosabb tünetekkel küzdöttek az átlagnál. Ezen kívül fontosnak tartották azt is kiemelni, hogy a lejegyzett neurológiai és pszichológiai rendellenességek súlyossága nem ismert. Mindezek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi rendszernek fel kell készülnie arra, hogy a jövőben megnövekedik a mentális és neurológiai panaszok száma.

Fotó és leadfotó: 123rf.com