A tudomány szerint is lerövidíti ezt a betegséget a húsleves, a nagymamáknak igazuk volt

A nagymamák most büszkék lehetnek, mert nem jártak rossz nyomon a húslevessel kapcsolatban. Viszont nem mindegy, hogyan készíted el.
A forró leves jobban teljesített más meleg folyadékokhoz képest
A magyar konyha egyik legikonikusabb fogása nem csupán egy vasárnapi ebéd nyitánya, hanem egyfajta kulturális szimbólum is. A gőzölgő, aranyló leves illata sokak számára a gyerekkor emlékeit idézi, a nagymama konyháját, a családi asztal körüli beszélgetéseket, és nem utolsósorban a gondoskodást.
A húsleves története nem kizárólag magyar eredetű, bár mára szinte nemzeti étellé vált nálunk. A levesfőzés hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, és Európa-szerte elterjedt volt már a középkorban is. A magyar konyhába a 18. század elején került be, elsősorban német nyelvterületről, ahol a „Brühe” – azaz forró folyadék – néven ismerték. A leves kezdetben a főúri és polgári ünnepi étkezések része volt, majd fokozatosan beszivárgott a paraszti konyhába is.
A 19. század második felében a húsleves már a lakodalmak és vasárnapi ebédek elengedhetetlen fogásává vált. Ekkor született meg az egyik legismertebb változata is: az Újházy-tyúkhúsleves, amelyet Újházy Ede színész álmodott meg, és a Wampetics vendéglő séfje tette oda először a tűzhelyre. Ez a változat öreg kakas húsából, zöldségekből, taréjból és belsőségekből készült, és különösen gazdag, telt ízvilágával hódította meg a vendégeket.
Most egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a leves tényleg lehet-e egészséges. A nagyik örülhetnek, mert nekik volt igazuk, de miről is van szó pontosan, azt a galériánkban megmutatjuk!
































