Ezért rosszak a fogaink, ezt csináljuk rosszul - Itt vannak a fő okok

Hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban Skandináv országok lakosságának átlaga. Hogy mi ennek az oka? Kiderül a cikkből!

Elrettentő adatok

A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat Európában. S bár tinédzser korban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban. Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9% és a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát. Míg 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.

A nyugat európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-nak vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágy pusztulásra. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

A középkorú magyar lakosság

Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.

Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő- eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.

Fotók: cupertinodentist.wordpress.com, sheknows.com