Döbbenetes, mit okozhat a hosszú távú D-vitamin túladagolás: komolyabb bajod is lehet tőle, mint hinnéd

Bár sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a vitaminokat nem lehet túladagolni, legalábbis semmi bajunk nem származhat ebből, ez egyáltalán nem így van.
A napfény vitaminja
A D-vitamin sokáig a legártatlanabbnak hitt étrend-kiegészítők közé tartozott, hiszen a csontok egészségéhez, az immunrendszer normál működéséhez, de még a depresszió tüneteinek enyhítéséhez is hozzákötötték jótékony hatásait. Nem csoda, hogy az utóbbi években hatalmas népszerűségre tett szert, különösen a téli hónapokban, amikor a napsütés hiánya miatt valóban csökken a szervezet természetes D-vitamin-termelése. Azonban azt kevesen tudják, hogy ez a vitamin zsírban oldódik, vagyis a felesleg nem ürül ki könnyedén a szervezetből, mint például a C-vitamin esetében. Ez pedig óriási veszélyeket rejt, különösen akkor, ha valaki hónapokon át kontrollálatlanul, orvosi ellenőrzés nélkül szedi a D-vitamint, gyakran több ezer nemzetközi egységnyi dózisban naponta. A „minél több, annál jobb” hozzáállás tehát a D-vitamin esetében komolyan visszaüthet. Sokan nem tudják, hogy már napi 4000–5000 IU hosszú távon történő bevitele is túladagolást idézhet elő, különösen akkor, ha a szervezet már eleve nincs hiányállapotban. A kezdeti tünetek – mint a hányinger, szédülés vagy a gyengeség – gyakran észrevétlenek maradnak, és a legtöbben nem is gondolnák, hogy a háttérben éppen egy ártalmatlannak hitt egészségügyi szokás áll. A D-vitamin túladagolás azonban nem csupán kellemetlenségeket okoz, hanem komoly egészségkárosodást is előidézhet, ha időben nem ismerik fel a problémát. A történet tehát jóval árnyaltabb.