Az álmatlanság lelki okai

Becslések szerint a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, aminek számos oka lehet. De a legjobban a lélek nyugtalansága az, amely nem hagyja, hogy éjszaka az igazak álmát aludjuk.

Az inszomnia
Az alvásbetegségek egyik leggyakoribb formája az álmatlanság, másnéven inszomnia. Ez annyit tesz, hogy az alvás nem felel meg az alapvető funkciójának, gyakran felébred az illető, az alvás időtartama is megrövidül, aminek köszönhetően az alvás nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.

Ha az illető elalvási zavarokkal küzd, vagy folyamatosan felébred az éjszaka folyamán; s ez az állapot már több mint egy hónapja fennáll, akkor beszélünk krónikus alvászavarról. Ehhez hozzájárul még a napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, s a stressz is. Pontosan azért, nagyon fontos, hogy megpróbáljuk megtalálni az álmatlanság okát, s kezelni azt, hogy egyszer végre kipihenten, újult erővel vághassunk neki egy új napnak.

A problémák okozói
Talán először nem is gondolnánk azt, hogy a saját magunk vagyunk a felelősek az álmatlanul töltött éjszakákért; mert hiába helyezkedünk, sehogy se jó, s a birkaszámlálás sem hozza meg az eredményt. Számos külső tényező is hozzájárulhat egy álmatlan éjszakához, például az időjárás változása, a túl nehéz étel elfogyasztása lefekvés előtt, a kényelmetlen matrac, izgató hatású illatok, zajok. Ilyenkor nem kell mást tenni, mint megtalálni a legmegfelelőbb körülményt az alváshoz. Viszont, ha már hetek, hónapok, vagy még huzamosabb ideje küszködünk az alvással, nincs más hátra mint lelkünk mélyén kell keresni a gyógyírt erre a problémára.

Alvászavart okozható lelki problémák:
• Előfordulhat, hogy a külvilág felé egy másik, mesterkéltebb énképet mutatunk, mert nem akarunk olyannak látszani, mint amilyenek valójában vagyunk. Próbáljunk meg szépen, apránként lépéseket tenni afelé, hogy mások is olyannak lássanak, mint amilyenek valójában vagyunk; legyen az rossz vagy jó!
• Aki nem képes a napi történésektől elszakadni, esetleg súlyos felelősséget cipel magával, folyamatosan aggódik valami miatt, s úgy érzi, még álmában is készen kell állnia bizonyos döntések meghozatalára, s nem képes kikapcsolni a gondolatait, az minden bizonnyal alvászavarokkal fog küzdeni. Érdemes megtanulni lazítani, esetleg sportolni valamit, jógázni vagy csak sétálni egyet, friss levegőt szívni, kiszellőztetni a fejünket; a lényeg, hogy megpróbáljuk kizárni a minket aggasztó gondokat, egy jobb és pihentetőbb alvás reményében.
• Akinek olyan félelmei vannak, amelyekkel még önmaga sem képes szembenézni, esetleg bevallani magának; esetleg elnyomja, vagy nem képes tudomásul venni a személyiségének bizonyos részeit, akkor magától az éjszakától is félni fog, s ez szintén alvásproblémákhoz vezethet. Ebben az esetben érdemes néhány percet magunkra szánni, elgondolkodni, s megtalálni azt, amit nem akarunk meglátni. Ha felismerjük a problémát, s megpróbálunk tenni ellene; már sokkal mélyebben, és nyugodtabban fogunk aludni.
• Aki fél a haláltól, az az éjszakával sem lesz kibékülve; s egy olyan rettegés lesz úrra rajta, amire a tudatalattija emlékeztetni fogja. A haláltól való félelemnek több oka is lehet, amire csak az egyén tudhatja a választ.
• Aki uralni próbálja a környezetét, és nem tűri az alárendelt szerepet, s így az alvást, mint a hatalom hiánya jelenik meg, az önmagát is képtelen lesz 100 százalékig elengedni.

Ha sehogy se jön álom a szemünkre, inkább próbáljuk meg megkeresni azt, ami a régóta tartó álmatlanságot előidézi, de elsőként semmi esetre se a gyógyszerekhez nyúljunk. Ha minden kötel szakad, inkább próbáljunk ki egy-egy házi praktikát, hátha valamelyik meghozza azt a bizonyos álommanót a szemünkre.