Áttörés jöhet az emberek újraélesztésében – Disznók szerveit élesztették újra egy órával a haláluk után

Az eljárás révén megnőhet az átültetésre alkalmas szervek száma, és emberekre alkalmazva az orvosoknak több idejük marad az életmentésre.

Egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz

Amerikai tudósok részlegesen újraélesztették disznók szerveit egy órával az állatok halála után, a kísérlet áttörést hozhat a transzplantációs gyógyászatban – írta meg a BBC nyomán az MTI.

Amikor a szív leáll, a test nem kapja meg a túléléshez szükséges oxigént és tápanyagokat. A szervek megduzzadnak, az érrendszer összeomlik és a sejtek, a szervek építőelemei pusztulásnak indulnak.

A sejtek halálát gyorsnak és visszafordíthatatlannak hitték, de az amerikai connecticuti New Havenben működő Yale Orvosi Egyetem kutatói egy órával az állatok halála után bekövetkezett károk egy részét orvosolni tudták.

„Egyes sejtek működését regenerálni tudtuk számos szervben, amelyek elvben halottak voltak” – mondta Nenad Sestan professzor. „Ezek a sejtek órákon át működtek, amikor már elvileg nem tehették volna” – tette hozzá.

A kutatók 2019-ben már végeztek hasonló kísérletet disznóaggyal. Most az OrganEx nevű eljárást az egész testre kiterjesztették. Az eljárás keretében művért alkalmaztak, amely eljuttatta az oxigént a testbe. Ez a készítmény nem csomósodik, így keringeni tud az disznó testében az összeomlott érrendszerben. Tizenhárom összetevőből álló keveréket alkalmaztak a haldokló sejtekben folyó kémiai folyamatok megszakítására és az immunrendszer lecsillapítására. Egy olyan eszközzel szivattyúzták a folyadékot a testbe, amely a szívverést utánozta.

A kutatók szerint jelentősen több kutatásra lesz még szükség ahhoz, hogy az eljárást emberekre adaptálva alkalmazhassák. Az eredeti cél egyelőre az átültetendő szervek élettartamának a meghosszabbítása, hogy eljuthassanak a rájuk váró páciensekig. Távolabbi cél, hogy minél több ember lehessen szervdonor a halála után, sőt kezelésre is alkalmazhassák az eljárást.

Sam Parnia, a New York-i Egyetem sürgősségi és újraélesztési kutatási részlegének igazgatója „valóban figyelemre méltónak és hihetetlenül fontosnak” nevezte a kutatást. Parnia szerint az eljárás révén az orvosoknak is több idő állhat majd a rendelkezésükre azon betegek kezelésére, akiknél oxigénhiány miatt – fulladás vagy szívroham következtében állt be a klinikai halál.

A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár.

Leadfotó: 123rf

Oldalak