Amikor megbénít a rettegés - A leggyakoribb fóbiák

A fóbiák igencsak megkeseríthetik a tőlük szenvedők életét. Főként akkor, ha az iszonyattal teli félelem tárgya nem valami távoli dolog vagy helyzet, hanem olyan jelenség, amivel nap mint nap találkozhatnak. Márpedig a legtöbbször éppen erről van szó, hiszen a leggyakrabban előforduló fóbiák alanyai és tárgyai a mindennapi élethez kötődnek.

Agorafóbia
Az agorafóbia nem korlátozódik a nyílt utcáktól, terektől való félelemre, hiszen az ettől szenvedő egyének gyakran otthonukat sem hagyják el szívesen, hiszen bármilyen ismeretlen helyen vagy közösségi térben - például tömegben vagy emberek között várakozás közben -, a legkülönfélébb tömegközlekedési eszközökön utazva sem érzik biztonságban magukat. A klausztrofóbia, tehát a zárt terektől való félelem is ide tartozik, s ennek eredményeként az érintettek gyakran saját otthonukban is szenvednek, hiszen úgy érzik, veszély esetén nehezen tudnának onnan kimenekülni.

Arachnofóbia
A pókoktól való iszonyodás rettenetesen megnehezítheti az érintettek életét, hiszen gyakran nemcsak a rovar látványa vált ki belőlük pánikszerű félelmet, hanem önmagában az a tudat is gyötrelmet jelent a számukra, hogy az életterükben valahol pók rejtőzhet. Ennek felkutatása és a lakás rovarmentessé tétele pedig véget nem érő fáradozásokba hajszolhatja őket.

Szociofóbia
Az ettől szenvedők a társas helyzetekben, emberek között élnek át jelentős félelmet, szorongást. A legkülönfélébb, társaságban zajló élethelyzetek okoznak gondot számukra, hiszen mások, különösen ismeretlenek társaságában fáradtságot, rémületet éreznek. Úgy gondolják, megjelenésük, fellépésük nem megfelelő; gondok, problémák vannak velük, s ezt a többiek észre is fogják venni. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fóbia tünetei (zavar, félelem) nyilvánvalóvá válnak mások számára. Ez a kettős félelem fizikai tünetekkel (szédülés, hányinger) is együtt járhat, s hatására az érintettek súlyos esetekben teljesen elszigetelődnek, s sehogy sem képesek boldogulni a nyilvános fellépést igénylő helyzetekben sem.

Mizofóbia
A piszoktól való félelem messze túllépi a tisztaságra törekvés határait. A mizofóbiások iszonyodnak a piszkos, szennyezett dolgok megérintésétől, így az ilyen esetek után hosszasan és körülményesen tisztogatják a kezüket. Emellett környezetük tisztasága, súlyosabb esetekben sterilsége is rendkívül fontos a számukra, s extrém elvárásaik miatt gyakran úgy érzik, hogy ennek megteremtése és megőrzése lehetetlen feladat. A mizofóbia rengeteg idő- és energiapazarlással jár, s sokszor teljesen felőrli az érintetteket.

Achluofóbia
A sötétséggel kapcsolatos fóbia az éjszakai sötétségtől, de gyakran a szürkülettől, félhomálytól való félelmet is jelenti. A látás, tájékozódás lehetetlensége miatt a környezetük feletti kontroll válik kétségessé az érintettek számára, akik gyakran attól is tartanak, hogy a sötétben félelmetes, szörnyű dolgok bújnak meg és törnek rájuk. Ez a leginkább ezerarcú fóbia, hiszen a tünetek és a sötétséghez kapcsolódó képzetek rendkívül sokfélék és egyéniek lehetnek.