El nem feledett exek - Hogyan kezeljük?

Szinte mindenkinek volt múltbéli kapcsolata, amiből természetszerűleg maradt hátra egy ex. A kérdés, hogy mennyire jelent valóban múltat az illető, vagy még mindig képes felkavarni az állóvizet?

Vajmi kevés alkalommal sikerül érzelemmentesen hátra hagyni azt az illetőt, akit egykoron lángoló érzésekkel vettünk körül. Ez kiváltképp akkor probléma, ha a szakításra nem közös megegyezéssel került sor, így biztos, hogy maradnak bennünk tüskék. Lezáratlan érzések, amit ilyenkor maximum csak elnyomni tudunk, kevés sikerrel. Nehéz egyik napról a másikra átállni arra, hogy nincs az, akivel eddig megosztottunk szinte mindent, és nekünk még eszünk ágában sem volt lezárni bármit is.

Múlt a múlt?
Ha idővel ugyan elfogadtuk a döntés véglegességét, és már nem küzdünk tíz körömmel a minket elhagyó iránt, tovább lépünk. Az első jelentkező érintésében, beszédében, gesztusaiban még a régit látjuk. Ésszel talán már ezt igyekszünk leplezni, de szívvel még nem biztos, hogy ez megy. Esélyt adva az újonnan jövőnek, azt hinnénk múlt lett a múlt. Ilyenkor Murphy törvénye szerint biztos, hogy előkerül a lezárt életünk egy darabja. Egy érdeklődő sms-sel, egy kósza telefonhívással, vagy ha még olyan „szerencsénk” is van, személyesen toppan elénk. Mit tehetünk? Egykor epekedve vártuk, hogy adjon életjelet magáról, mindhiába. Vagy engedünk érdeklődésének, vállalva ezzel minden feltörő régi indulatot, sebet, érzést, vagy az újra koncentrálunk, esélyt sem adva a réginek.

A rosszabbik változat
A saját exünket még csak-csak tudjuk irányítani, de mi a helyzet, a párunkéval? Vajon keresik még egymást? Részt vesznek még egymás életében? Mind-mind őrlő gondolat, és ha meg sem tudjuk beszélni a kedvesünkkel, káoszhoz vezethet. Meddig szabhatunk határokat? Szabhatunk egyáltalán?

Hogyan kell méltón reagálni arra, ha az éppen mellettünk fekvő párunkat felhívja a régi barátnője, és fülünk hallatára beszélik meg - láthatóan aktívan követve a másik életét-, hogy ki hol nyaralt, milyen volt és mit látott? Jogosan várhatjuk el, hogy a múlt ne szerepeljen a jelenben? Nagyobb bizalmatlansághoz és féltékenységhez vezet, ha a szívünk választottja a hátunk mögött tartja a kapcsolatot a régivel. Jobb nyílt lapokkal játszani.

Természetesen az élet produkálhat olyan helyzetet – például, ha a lezárt kapcsolatból egy gyermek is született -, hogy nem lehet minden kapcsolatot felégetni a volt kedvessel. Megtanulhatunk együtt élni a helyzettel, vagy ha tudjuk, hogy ez nekünk nem menne, egyszerűen jobb, ha bele sem kezdünk.