"Négy év után nem lehetek szervdonor" - Elképesztő áldozatokat hoznak a légiutaskísérők

Aki ezt a szakmát választja, tudnia kell mibe vág bele
Kevesen tudják, hogy a légiutaskísérők négy év repülés után nem alkalmasak szervdonornak. Azt hiszem ez azért elég sok mindent elárul. Vagy hogy egy le- és felszállás 8 órai fizikai munkának felel meg. Ha ez igaz, lassan nyugdíjba is vonulhatnék. És sokszor a legfájóbb pont, hogy amikor mindenki a családjával ünnepel, vagy épp májuselsejézik, nekem akkor is a "bányában" a helyem.
Bizony, a légiközlekedésben nincs szünnap. Amikor mások pihennek, mi akkor dolgozunk a legtöbbet. Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy mindezek ellenére miért vagyok még mindig itt. Mert aki egyszer beleszeretett a repülésbe, az a rabja marad. Olyan ez, mint egy örök szerelem. Még mindig, sok évvel a hátam mögött elmondhatom, hogy minden egyes felszállásnál csodálom azt az erőt, ami a hihetetlen súlyú vasmadarat a levegőbe emeli. Valami mágikus dolog lehet mögötte, nem tudom elképzelni másképp hogyan működhetne.




























