Tények vs. tévhitek - Kőkemény igazság az alapanyagról, amit Te is minden nap használsz

A Tények vs. tévhitek sorozatomban olyan alapanyagokat mutatok be a konyhámban, amivel szinte minden nap találkozik mindenki, mégis vannak egészségesebb alternatíváik. Illetve a bennem felmerülő kérdésekre, megpróbálok válaszolni is, hátha hasznos lehet számotokra. Ezúttal a Himalája sót és a hagyományos asztali konyhasót vettem górcső alá.

Himalája vs. asztali konyhasó - Te melyiket választanád?

Azt hiszen elmondhatom magamról, hogy az elmúlt 2 évben tudatosan életmódot váltottam, ami által olyan élelmiszerektől szabadultam meg, amit vagy nagyon szerettem, vagy csak megszokásból ettem. Egyik ilyen nagy kedvenc számomra a só. Legszívesebben az édes ételeket is megsóztam volna. Bevallom őszintén, a mai napig a kelleténél többször használom. Csak most már az asztali konyhasó jóval egészségesebb alternatíváját, a himalája sót.

Miért káros az asztali konyhasó?

Azért mert, nem csak sót tartalmaz, hanem egyéb, káros összetevőket is, mint például - kálium, csomósodás gátló, fehérítő. Készítése során keresztülmegy egy olyan tisztítási folyamaton, amely mélyen beleavatkozik az anyag szerkezetébe. A nátrium-kloridot fehérítik, hogy a vásárlók elvárásának megfelelően hófehér legyen. A konyhasó tehát egyáltalán nem tiszta só..-Tartósítószert és segédanyagokat is tartalmaz, például alumínium-hidroxidot, amely a megfelelő halmazállapotának megmaradásához kell. A szakemberek a konyhasóban található aluminium mennyiségét túl magasnak tartják, ugyanis igazolt módon lerakódhat, felhalmozódhat az agyban.

Miért jobb a Himalája só, mint az asztali konyhasó?

A Himalája só, mint ahogyan azt neve is mutatja, a Himalája sóbányáiból származik, helyben bányásszák, és a tudomány jelenleg az egyik legértékesebb olyan sófajtának tartja, amelyet természetesen bányásznak, kézzel nyernek ki a földből, és semmilyen utólagos ipari kezelésnek nem vetik alá. A Himalája só kapcsán fontos még, hogy mindenféle szennyeződéstől és vegyi anyagtól mentes, hiszen a Föld legmagasabb hegyének gyomrában termelődött az évszázadok és évezredek leforgása alatt.

Ugyanolyan az intenzitása a himalája sónak, mint a konyha sónak?!

Erőteljesebb és csípősbb só íze van a konyhasónak a Himalája sóhoz képest. Sokkal kevesebb elegendő belőle, mint a lágyabb ízvilágú Himalája sóból.

Miért kell a csipet só a süteményekbe?

Szeretnék elmesélni egy érdekes történetet nektek. Amikor Kaliforniában elkezdtem a Kulináris iskolába járni, első nap egy kis teszt alá vetett minket a séf oktatónk. Elkészített hagyományos teasüteményket. 4 sütit tett elém. Egyik só nélkül készült, a másik asztali konyhasóval, a harmadik Himalája sóval, a negyedik, pedig a sók királynőjének nevezett: Fleur de Sel-lel. Megkeverte előttem a sütiket és azt kérte, hogy találjam ki, melyikben- melyik sót tette. Meglepő módon, amelyikbe nem tett sót, abba váltig állítottam, hogy biztos van benne egy csipet, mert én érzem. Az asztali konyhasóval a sütemény íze harmonikusabb volt, klasszisokkal finomabb, mint só nélkül. A Himalája és a Fleur de Sel-lel, pedig ez a harmonikus ízvilág, egy lágysággal is párosult. Összehasonlíthatatlanul finomabbak voltak az ízek, mint a sima só esetében.

Ezzel csak azt szerettem volna elmondani, hogy nemcsak egészségünkre van hatással a só minősége, hanem ízlelő bimbóinkra is. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy minél finomabb és egészségesebb egy só, annál drágább is.

Sós vagy édes? Vagy ilyen sorrendben? Kattints a következő oldalra és válassz kedvedre!

Fotók, lead: Marton Adrienn