Ezt a helyzetet minden anya kudarcként éli meg?

Most, hogy már majdnem 5 éves a gyermekünk, egyre többször van olyan érzésem, mintha állandó vizsgaszituációban élnék. Ez annyira nem baj, mert hála a sok-sok kérdésének büszkén konstatáljuk, hogy érdeklődő, nyitott személyiség. Ráadásul én mindig is szerettem a vizsgadrukkot. A normális változatot, az egészséges izgalmat. De valljuk be, voltak olyan vizsgák is, amelyek inkább rémálomszerűek voltak. Nos, mi néha végtelen kérdései mentén erre a pontra jutunk el.

Mit tud csinálni?

A „miért korszak” helyett a „mit tud csinálni?” kérdéssel találkoztunk lépten-nyomon. A mit tud csinálni a mikro, a tűzhely, a hűtő, az autó, a TV még egészen lazán megugorható akadályok. A mit tud csinálni a lakó-pihenő övezet tábla már egy kicsit neccesebb, mert utána kellett néznem, hogy pontosan mit is jelent, milyen sebességhatárt jelez számunkra?

Lassan eljutottam arra a pontra, hogy 20-25 éves rejtélyek nyertek értelmet. Merthogy általános iskolás korom óta kérdés számomra, hogy miért kell földrajzot, biológiát, kémiát és fizikát olyan mélyrehatóan tanulni? Ma, egy 5 éves gyermekkel egyértelmű: azért hogy ne vérezzek el azoknál a kérdéseknél, hogy miért fúj a szél? Hol kel fel a Nap? Miért picik a csillagok? Miért világítanak? Hol van a Nap este? Hogy készül a betonlépcső? Miért ciripelnek ködben a magasfeszültségű vezetékek? Mi a különbség a köd, a pára és a felhő között? Hogyan működik az aggregátor? (Na, itt álljunk meg. Mi az az aggregátor?) És hogyan magyarázzam el mindezt én egy 5 évesnek?

Fotó: highlyconsciousman.com