A kismamák nem szavazhatnak!

Bezárták mögöttem az ajtót
Kicsit még ültem rajta, vártam, nem akartam az elsők között visszaküldeni, nehogy azt lássák, nincs mit csinálnom. De két nappal később a vezetőségtől érkezett egy levél, hogy kismamák nem szavazhatnak és őket választani sem lehet.
Bennem egy világ dőlt össze. Nem tudtam mit kezdeni ezekkel a mondatokkal. Nem értettem. Aztán szépen megmagyaráztam magamnak, hogy az elmúlt egy évben nem voltam része a cég életének, hát miről is lenne véleményem. És ez így megnyugtatott. (Csak, hogy teljes legyen a sztori: a másik „kismama” címkével ellátott sorstársam jelezte, hogy bizony szeretne szavazni, mert egész évben kitartóan dolgozott. Ő zöld lámpát kapott.)
Ma már tudom, hogy akkor már régen bezárták mögöttem az ajtót, de én ezt nem láttam, nem vettem észre. Sőt, igen sokára vettem észre, de ez már egy másik történet…
Nyomj egy lájkot, ha tetszett a bejegyzés vagy olvasd el az előzőt is!



























