Nem a legdrágább a legjobb! Filléres csodajátékok gyerekeknek

Annyira csodálom Lölőt, ahogyan játszik! Olyan hihetetlen érzés látni azt, ahogyan felfedez, ahogyan rácsodálkozik valamire, ahogyan örül valaminek. Ami, lehet, hogy ugyan csak egy teásdoboz, de abba éppen belefér a lila kislabdája. Most még tényleg nem a méregdrága a jó játék, naná, hogy nem!

Még lány voltam, amikor eldöntöttem, hogy az én gyerekemnek bizony majd lesz csattogós lepkéje, kocka formájú kirakója, olyan izéje, amibe a formákat kell beledobálni, meg pénztárgépe. Ez utóbbi leginkább miattam volt fontos és még az is a mai napig. Amúgy annak az izének, amibe a formákat kell beledobálni, nem fogod elhinni, formabedobó a neve.

Aztán, amikor Lölőt vártuk, bújtam a „szakirodalmat”, hogy tudjam, mikor milyen játékot érdemes beszereznünk. Végül rájöttem, hogy ennek az egésznek, mármint, hogy könyvekből akarom megtudni, milyen tárgyak teszik majd még boldogabbá a gyermekem, semmi értelme. Úgyhogy, bevallom, az első játék megvásárlásáig bizony hosszú idő telt el, olyannyira, hogy akkor Lölő már pár hónapos volt.

A játszószőnyegtől a fajátékokig

Elsőként Lölő játszószőnyegét vettük meg Bagoly Bertástul. Talán emlékszel is rá, többször is írtam már róla.

Lölő a legtöbb játékát egyébként az unokatesójától örökölte, így ezek a tárgyacskák még kedvesebbek nekünk. Ott van például az a kék-piros csörgő, ami a pici unokaöcsimnek és Lölőnek is az első játéka volt. Szóval, ezen a téren is van bőven érzelem. :)

Annyira érdekes, most épp az jutott eszembe, hogy mennyi játék volt már Lölő kezében. És hogy a szűk másfél év alatt mennyi minden változott: a rágókákat, a csörgőket és a tükrös csörgő-zörgő csipogókat szépen lassan felváltották a szilikon építőkockák, a formabedobók. Előkerültek a húzós-tolós fajátékok, a bevásárlókocsi is meg a macik, a kiskecskék és a babák. A babák, amik már enni és inni kapnak, amiket Lölő szeretget, simogat, babakocsiba ültet és hoz-visz. Szóval, eljött az ideje annak is, amikor a doboz mélyén felejtett csörgőn Lölő már csak ráz egyet, megforgatja, majd félreteszi.

Nem a legdrágább a legjobb

Az utóbbi néhány hónapban amúgy ezernél is több játékkal találkoztam már. A játékboltokban például zavarban is vagyok, mert a legtöbbről azt sem tudom, hogy mi, ráadásul olyan horror árakat látok a dobozaikon, hogy tényleg elképedek.

Tudom-tudom, hogy kevés fontosabb van a gyermek életében, mint a játék, mégis azt mondom, az olcsó holmik is lehetnek annyira kedvesek és érdekesek, mint a csillióba kerülő társaik. Ráadásul, azt vettük észre, hogy egy csomó – általunk csak hétköznapinak gondolt – tárgyat nagyobb örömmel és érdeklődéssel veszi a kezébe, mint, mondjuk, egy több ezer forintos csodakütyüt.

Tudom-tudom, most valószínűleg azt gondolod, hogy egy 16 hónapos gyermek anyukája könnyen beszél! És van is benne igazság, hiszen még valóban nincsenek a közelben a gaz csábítók, a pónik, a bokáig érő csinibabák és a szivárványos panda, mondjuk.