Ültünk a 4D moziban és vártuk a NAGY, életreszóló élményt

A 4D mozi titokzatos világába igyekeztünk. Felcsigázva, csillogó szemekkel, viháncolva... és vártuk a NAGY, életreszóló élményt. Lássuk, hogyan sült el első randink a 4DX-el...

Pénteken bevetettük magunkat a nagy hűhóval beharangozott 4DX moziba (WestEnd), jó előre lefoglalt jegyekkel, mert az nyilvánvaló volt, hogy az érdeklődés hatalmas. Nem is tévedtem sokat!

Első benyomás: mint azt mindenki láthatja, jelenleg egyetlen film fut, a „Pi élete”. Tehát azt érintette elsősorban az újszerű élmény, aki még nem látta. Hiába jó a film, ha kockára ülöd magad a végére, tekintve, nem fukarkodtak a percekkel. Nézve a 2.790 Ft-os jegyárat, ketten, némi nachos kíséretében el is pattintottunk 10.000 Ft-ot minden gond nélkül. Sebaj, az élmény majd kárpótol!

A jegy átvételekor a vidám pénztáros srác felhívta a figyelmem a veszélyekre. A lista érdekes volt, effektíve élő ember nem juthatna be ezeket figyelembe véve, tehát eleve kockáztattam. Továbbá szóltak, hogy ne tegyem a kabátot az ülés támlájára, mert elázik. Erre persze egyik felem ugrált örömében „Végre egy igazi élmény vár!”, a másik felem kérdőn sipákolt: „Oké, de ruhatár hiányában hova tegyem?”.

A székek négyesével kapcsoltak, tehát már a terembe érve érzed a különbséget. Szemügyre vettem a szélgépeket, az ülések háttámlájába épített szelepeket, melyek később nyerték el funkciójukat. Az ülések erősen emlékeztetnek a Budapest-Siófok vonatok üléseihez fazonban és lábtartóval. Persze mindezt bíbor bársonnyal kell elképzelni, 4DX hímzéssel.

Lement a film és az érzések vegyesek.

Pi élete nem mindig adott okot a lehetőségek kiaknázására, lehet, hogy nem ez a film volt a legjobb választás, de ezért a PR-marketingeseket kell tarkón vágni, hiszen egy ilyen premiernél minden lehetőséget ki kellene aknázni a közönség lenyűgözésére... szerintem.

Az elején nagyon tetszett, ahogyan a konyhában beszélgető jelenetnél zöldborsó illat járta át a termet, egészen meg is kívántam!

Menjünk végig a részleteken:
- A virág és a zöldborsó illatán kívül sajnos minden egyformának bizonyult. Nem vagyok rossz szaglású, de egy kicsit olyan volt, mint a wc-frisstítők és az öblítők közti válogatás. Van 1-1, amit meg tudsz különböztetni, a többi egyforma.

- Rengeteg vizes jelenettel találkozhattunk, azonban a szelepek, csak úgy, mint a fülünk mellet lévő légszelepek: ritkán aktiválódtak, enyhe permetet fújva.

- A székek relatív nagy dőlésszögben mozogtak, azonban a film alkalmatlansága miatt nem tűnt összehangoltnak, tekintve, hogy a szereplők ülnek, beszélgetnek... és elkezd rezegni a szék. Ezzel inkább olyan érzésem lett, hogy 10 perce nem csináltunk semmit, akkor ide tegyünk egy kicsit, demonstratíve. Emellett, ha hátrafelé indult a dőlés, akkor egy idő múlva az előtted lévő 4-es sor találkozott vagy a térdeddel, vagy a lábfejeddel. 174 centisen nem irigylem a nálam magasabbakat, pedig elsőre tágasnak tűnt a hely, azonban nem sikerült jól kiszámolni a mozgásteret.

- A látvány a megszokott 3D minőséget hozta, amelyiket bármelyik teremben élvezhetünk (fele pénzért is), az IMAX szintjét pedig meg sem közelítette. Ezt azért valószínűsíteni lehetett, amikor a terembe léptünk, mivel a vászon hajlásszöge, a széksorok elrendezése és a szemüvegek minősége sem hajazott egy IMAX közeli élményre. Talán az agy kapacitását vették figyelembe, amikor (ahogyan azt egyéb 3D-s filmeknél is észlelhetjük) nem minden jelenet volt valóban 3, vagy 4D... ezt leginkább az esős részeknél éreztem (volt belőlük bőven), mivel az egyiknél majdnem testközelinek éreztem, a másiknál akár otthon is ülhettem volna a tv előtt. Tény, az emberi agy ingerküszöbét, befogadóképességét figyelembe kell venni (nemzetközileg szabályozott), de ez most a kímélet volt, vagy a költséghatékonyság?

- A hangtechnika volt számomra a legszembetűnőbb: semmit nem adott, amit eddig tapasztaltam. Még a dolby surround sem igazán érvényesült, ami ma már alapkövetelmény. A sok effektben ezt éreznem kellett volna. Talán, ha a székekben is lennének hangsugárzók, akkor valóban különleges lehetne. Így azonban megint egy átlagos moziteremben éreztem magam. Mellettük szóljon, hogy ügyeltek a hangerőre, így a film nem volt sem halk, sem hangos. Pont jó.

Évekkel ezelőtt jártam a New York-i Madam Tussauds panoptikumban, ahol ugyanezt kínálták, ám mégis volt és van különbség. A víz érzékeltetésénél ott cseppben kaptuk az élményt, itt permetben és csak ritkán. Igaz, ott 15 percig tartott a bemutató, bár New Orleans D-day múzeumában is keményen osztották a népet 1 órás terjedelemben, a hulló hamu tényleg köztünk hullott... nos, itt az eső nem esett körülöttünk. Mármint az érzés elmaradt. De legalább a szélgépek jól üzemeltek: iszonyatosan fáztunk Pi-vel a tengeren.

A legélvezhetőbb, egyben összehangolt jelenet, a tengeri vihar volt, ahol tényleg minden eszköz egyszerre működött, még a stroboszkóp is bevillant párszor. Akkor, annál a résznél minden a helyén volt, reményt adva, hogy létrejött a technikai harmónia. Nos, ezen a jeleneten kívül nem nagyon.

Még egy érdekesség volt, amikor a tigris először mutatkozik a hajón, kedves barátnőm a nyakamban kötött ki. Arra a 2 másodpercre mindent bedoptak, hogy megijedjen: a tigris érezhetően felénk ugrott, a székek megremegtek, a bundájából kis víz pergett ránk (értsd: hangos szisszenéssel pofánfújtak a szelepből) és minden hangfal megdörrent. Biztos az én lelkivilágom nem vette a lapot, de barátnőmre hatott, nyugtatólag meg is simogattam a buciját.

Összehasonlítva a különböző élményeket azt kell mondanom, hogy a 4DX még nem áll készen az érzékek megcsalására, az alkalmazott technológia pedig jelentősen elmarad a világon már elérhető társaiktól. Természetesen élvezetes volt és nem szeretném lehurrogni, de őszintén szólva nem nyűgöztek le. Talán egy akciófilm majd a helyére teszi ezt a dolgot is... vagy nem. Így nagyon várom a Dia Hard 4D változatát. (Mindenkinek jár még egy esély, a 4DX-nek is!)

Ár-érték arányban tehát semmiképp sincs helyén a dolog, egy sima 3D-vel is kellemesen szórakozunk, sokkal kényelmesebb székekben. (Mire Pi családja megjött, kétszer kapott görcsöt a farpofám.) Ennél fogva ajándék volt felállni a végén.

Summa: még van hova fejlődni a külföldi mozikhoz képest, de a káprázat elindult, a tendencia megvan. Akik kuporgatott pénzükből mennének: ne tegyék, de ha minden mindegy, akkor érdemes kipróbálni. Azon meg elgondolkodom, hogy az emberek(ezzel az enyém is) ingerküszöbe lett hihetetlen magas, vagy tényleg nem felelt még meg az elvárásoknak a dolog...? Mindenesetre sokat elmond, hogy kb. 10 percet beszéltünk még az előadás után a történtekről, majd visszatértünk a napi témákra... ahogyan a körülöttünk ténfergők is. Egy nagy élmény után a hatás tovább tart... szerintem.