Még a virtuális kollégák világában is hátrányból indulnak a nők

Miért kiemelten sürgető ez a probléma?

A kutatás megállapításai nem pusztán elméleti jelentőségűek. Az MI-alapú autonóm ügynökök (AI agents) szerepe ma már messze túlmutat az egyszerű kérdés-válasz alapú chatbotokén. Ezek a rendszerek önállóan hoznak döntéseket, projekteket koordinálnak és munkafolyamatokat vezetnek – 2026-ra a brit vállalkozások csaknem 80 százaléka integrálta őket a napi működésébe. Mivel a digitális asszisztensek egyre inkább kollégaként jelennek meg az emberi munkatársak mellett, egyáltalán nem mindegy, milyen tulajdonságokkal és külső jegyekkel ruházzuk fel őket.

A virtuális kísérlet és a magyar munkaerőpiac valósága

A kísérletben megfigyelt virtuális bérszakadék hűen tükrözi a valós munkaerőpiaci helyzetet. Az Eurostat legfrissebb (2024-es) adatai szerint Magyarországon a nők átlagos bruttó órabére 16,8 százalékkal marad el a férfiakétól. Bár a nemi alapon történő bérdiszkriminációt az Európai Unió jogszabályai tiltják, a gyakorlatban a bérkülönbségek összetett rendszere miatt a jelenség nehezen szankcionálható.

A helyzet felszámolására uniós szintű átláthatósági irányelv született, amelynek hazai átültetéséről és alkalmazásáról a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a nemek közötti egyenlőségért küzdő civil szervezetek (mint az Amnesty International Magyarország és az Egyenlítő Alapítvány) nemrég megkezdték a hivatalos egyeztetéseket.

Az Európai Unió bérátláthatósági irányelve (2023/970/EU irányelv) az egyik legjelentősebb reform az európai munkaerőpiacon. Fő célja a nemek közötti bérszakadék (gender pay gap) felszámolása, az azonos vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elvének kikényszerítése, valamint a bérezési rendszerek átláthatóvá tétele. Magyarországon a nők és férfiak közötti átlagos bérkülönbség még mindig 16–17% körül mozog, így az irányelv alkalmazása jelentős változásokat hoz mind a cégek, mind a munkavállalók életében.

Leadfotó: 123rf

Forrás: The Independent