Óriási baj lesz ebből Magyarországon: elpusztítjuk a jövőnket a beton terjedésével
Eléggé sokkoló adatnak tekinthető, hogy Magyarországon naponta 11–13 focipályányi területet vonnak ki a természetes körforgásból.
Ezt lebetonozzák, beépítik
A modern városok fejlődése, a gazdasági növekedés és az infrastruktúra bővítése mind a betonra épültek, ám mára világossá vált, hogy ennek az anyagnak nemcsak előnyei vannak, hanem súlyos, hosszú távú hatásai is. Magyarország különösen érzékeny ponton áll: az elmúlt harminc évben olyan ütemben betonozta le a természetes felszíneket, mintha a föld végtelen lenne, pedig a talaj az egyik legnehezebben pótolható erőforrásunk. A beton tehát egyszerre jelképe a modernitásnak és a környezeti válságnak, amelyet saját kezünkkel idézünk elő.
A beton lényegében mesterséges kő. Cementből, vízből és különböző adalékanyagokból (homokból, kavicsból, zúzott kőből) áll, és a cement hidratációs reakciója révén szilárdul meg. A cement maga mészkő és agyag magas hőfokon történő kiégetésével készül, majd finom porrá őrlik. Amikor vízzel keverik, kémiai reakció indul el, amely során kristályos szerkezetű kötőanyag jön létre, ez adja a beton szilárdságát.
A beton tehát nem egyszerű építőanyag, hanem egy olyan technológiai találmány, amely az ókori rómaiak óta velünk van, de a modern formájában a 19. század második felétől terjedt el. A vasbeton, vagyis a beton és acél kombinációja a 20. század elején hozta el a valódi áttörést. Ekkor vált lehetővé a felhőkarcolók, hidak, hatalmas ipari csarnokok és modern városok építése.
Azonban mi gond azzal, hogy mindent le akarunk betonozni, és mi lesz így Magyarország sötét jövője, azt a galériánkban megmutatjuk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
